Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

128 es lemezű, végei felé keskenyedő, külső felén hornyolt • karperecz is, a mit Rákos-Palotán kívül ismerünk a lovasberényi urnatemetőből, Aszódról, Magyar-Csaholyról, továbbá aranyból készítve Izsáról.

1 Ezek a széles lemezű karpereczek, valamint a föntebb említett csavart végű korongos fejű tűk, a tölcséralakú hosszúkás csüngők és a csücskös végű korongok az osztrák, cseh és délnémetországi leletekben is gyakoriak. A hengeralakú hosszúkás sodronytekercseken és az eredeti idomukból kiforgatott tekercskorongokon kívül még megemlítjük azokat a gömbszeletalakú, vékonylemezü s két felől átlyukasztott bronzpikkelyeket, melyekből négy darab volt a rákospalotai leletben. Effajta pikkelyek gyakoriak nálunk a bronzkor egész tartama alatt; a tököli nagy temetőben, mely •— mint láttuk— még a kőkorba nyúlik vissza, 26 darabot találtak; nagyobb számmal voltak az ercsii övrészlet mellett is, melyet Reinecke az I. és II. korszak közti átmeneti időbe tesz ; a battai leletben hasonló öviemezek társaságában fordul elő ; vannak aztán olyan leletekben, melyeket a II. korszakból származtatnak, ilyen pl. a rimaszombati; egyéb ilyen leletek még: a felsődobszai, kis-terennei, mohi-pusztai, új-szőnyi, sopron-nyéki, pilini, simontornyai, füzesabonyi, feketetóti (500-nál több), bánhídai, tomori, eszéki, kolgyárcsepini stb. ; de azokból sem hiányoznak e pikkelyek, melyek Reinecke szerint a IV. korszakból származnak, vannak pl. az aszódiban, tisza-szentimreiben, kurdiban, bozsokiban, hol az átfúrt pikkely egy három sodronygyűrűből álló lánczocska végső szeméhez erősítve tölcséralakú ékszerrel együtt edényszélének tartott bronzlemez darabról csüng le; a kisapáti bronz kincsleletben is, melyet egy bögrében találtak, sarlók, vésők stb. mellett együtt volt az átfúrt bronzpikkely a IV. korszakot jellemző fibulával és bronzedény részletekkel.

2 Vannak vaskori régiségek is Rákos-Palotáról. Két babos és egy domború, belül vájt lemezű, nyilt végein gombbal ellátott bronz karpereczet, egy La Tène sarkantyú gombját bronzból és vékonysodronyból készült fibulát kereskedőtől szerzett a M. N. Múzeum. (Rég. N. 14/1883.) Ugyaninnen való egy közepe táján szélesebb, végein kifelé hajlított s vonal- és köríves díszítéssel ellátott, szintén vásárlás útján szerzett nyilt bronz karperecz. (Rég. N. 40886.) Rákos-Palota szomszédságában mindjárt a legközelebbi község, Duna1 Arch. Ért. XIV. 1880. 54. Hampel id. m. CLXXXV. 4. Arch. Ért. Új foly. XVIII. 1898. 51, J29. lap. 2 Hampel id. m. XCIII. 15, CXII. 17—22, CXXV. 50—51, CXCIV. íj—27. CCXIII. 27—28, C. 24. — Arch. Ért. 1897. 125. 1. 9. és 1902. 425. 1. — Arch. Közi. II. k. Képatlasz, XXII. t. 102.