Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

122 nak ajándékozott, (Rég. N. 18/1879.) Rajzukat Csetneki J. E. után itt adjuk. De nemcsak a Duna medre, hanem a város területe is szolgáltatott bronz régiségeket, így a pesti oldalon egy ház újjáépítésekor 1850-ben egy 50 cm. hosszú, letört csúcsú, igen szép patinájú tömör markolatú kardot találtak.

1 A Józsefvárosban 1865 augusztus elején egy új malom helyén napvilágra került egy füllel ellátott, 12'5 cm. hosszú tokos véső,

2 mely Schieffner János gyűjteményébe, innen pedig 1876-ban a M. N. Múzeumba került (Rég. N. 67/1876.) Dr. Arányi Lajos egy a Bor% és Lipót (ma Váczi) utcza szegletén még 1830-ban lelt, négy nagyobb s négy kisebb csúcscsal ellátott bronz buzogányfejet ajándékozott ugyancsak a N. Múzeumnak. (Rég. N. 11/1872.) A Kerepesi-út és Nagy-diófa-utc^a sarkán, szemben a Rókussal, egy ház alapozásakor 5 méter mélységben találtak 3 kúpalakú bronzöntőmagot, melyeket aztán a M. N. Múzeum vásárolt meg. (Rég. N. 3/1899.) A mester-utc^ai iskola kertjében lelt 10*2 cm. hosszú, párhuzamos lánczdíszszel. alább 2 — 2 félkörívvel ellátott füles tokos vésőt Benczúr Gyula úr ajándékozta a M. N. Múzeumnak. (Rég. N. 57/1902.) Egy másik kis fülű, párhuzamos és csúcsba futóvonalakkal díszített 13.5 cm. hosszú tokos véső, melyet a M. N. Múzeum Müllner Józsefnétól szerzett (Rég. N. 40/1901.) a Lehel-utciában került napvilágra. A Lehel-utcza környékéről különben a bronzkort követő időknek is maradtak emlékei. így az Angyalföldön, a tébolyda tájékán, a Hungaria-út mentén istállóépítés közben 1892 decz. havában 1 méter mélyen a vaskor kezdetéről származó aranykincset találtak 3 melyet egy-két darab kivételével a M. N. Múzeum váltott meg Zimmermann Péter államvasuti fűtőtől; a lelet áll 6 drb aranylemezzel borított, 4 cm. átmérőjű bronz félgömbből, 3 darab 2 — 2*3 cm. átmérőjű aranyszalagtekercsből, egy csillagalakú 3/7 cm. átm. és két, kettős csonka kúpalakú, i*5 cm. átm. aranygyöngyből. (Rég. N. 113/1892 és 6/1893.) Szintén az Angyalföldről, a Reiszig-féle jégverem mellett, a Krausz örökösök területéről valók egy rómaikori barbarsir mellékletei, ú. m. 2 bronzkarperecztöredék, 1 csonka római bronzfibula, különböző színű (sárga, vérvörös, zöld, kék, fehér) üveggyöngyök s egy vastag falú, egyenetlenül kézzel formált agyagedény, melyeket szintén a N. Múzeum vett meg. (Rég. N. 55/1898.) Rákosról Schieffner János gyűjteményével egy 13*4 cm. hosszú bronztőrpenge került a N. Múzeumba (Rég. N. 67/1866. 15.); a penge 1 Archiv für österr. Gesch. 1851. I. 2^. Hampel J. : A bronzkor. II. k. 115. 2 Arch. Közi. VI. 1866. 107. 3 Leírását 1. Arch. Ért. XIII. 189?. 87. I. V. ö. még u. o. 178. 1.