Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

t2j háromszögalakú, közepén gerincz fűt végig, tövén két lyukkal van ellátva,", egyikben megmaradt a szögecske, melylyel a markolatra erősítették. Egy bronzvéső pedig és baltatöredék a debreczeni ref. kollégium birtokában, van.

1 A Rákos azonban, az Angyalföldhöz hasonlóan, sokkal nevezetesebb, mint vaskori leihely. Ide tartozik egy bronz szarvastehén, melyet 1868ban a Rákos homokjában több mint 17 2 méter (5 láb) mélyen találtak és Schmidt Henrik ajándékából a M. N. Múzeum tulajdonában van.

2 1881-ben a vasúti töltés építése alkalmával több mindenféle régiségre akadtak. Ezek közül egy 4*2 cm. hosszú bronzfibulát és egy lapos élű, 12*5 cm. hosszú vaslándzsácsúcsot Schupp IgnáczX. kerületi előljáró hivatalosan küldött be a M. N. Múzeumnak. (Rég. N. 104/1881.), 4 rómaikori barbáredényt, részint kézzel ido-v mított durva, részint finomabb vöröses agyagból, továbbá egy edénytöredéket, egy koponyát, koponyarészeket,, kéz-, lábszár- és medenczecsontokat, bordákat s bölényszarv töredékét pedig dr. Tergina Gyula régiségtan segédőr vitte be ugyanoda. (Rég. N. 105/1881.) 1893-ban, a rendező pályaudvar környékén rómaikori barbár régiségekre akadtak, melyek közül egy aranylemezzel borított és vastűvel ellátott korongalakú ezüstfibulát, egy 4*9 cm. hosszú bronzfibulát, 5*4—7*4 cm. átmérőjű ezüstkarpereczet Wiesinger Mór régiségkereskedőtől szerzett meg a N. Múzeum (Rég. N. 28/1893.)

3 1894 tavaszán újabb vaskori emlékeket találtak a vasúti állomás környékén, melyeket borosjenői Kádár Gusztáv mérnök úr hivatalosan küldött be a N. Múzeumnak; volt köztük 2 pár sodronynyal összefűzött kagyló, egy kettős és két egyszerű hengerded bronzedényke s töredékei, baboskarperecz, sodronykarperecztöredék vas maggal, korongos bronzfibula, 2 arany lemezke, csengetyűalakú bronzcsüngő, bronzgyűrű, durva cserépedény és borostyán, karneol, üveg- és pasztagyöngyök. (Rég. N. 37/1894.)

4 Az államvasuti mérnökség egy másik hivatalos küldeményében, melyet Lipták Ferencz és Gór Márton napszámosok egy fél méter magas dombban csontvázzal találtak, volt egy bütykös bronzkarika és 4 üveg gyöngy. (Rég. N. 57/1894.) A budai oldalon a várépítésnél került napvilágra egy csonka bronzkard, keskeny nádlevél alakú pengével, közepén gerinczczel ellátva, melyet Rozsa? novszky Frigyestől vett meg a M. N. Múzeum. (Rég. N. 22/1899.)/: . _...?•..Említi Csetneki Jelenik Elek A bronzkor ez. birtokomban levő kéziratos művében. 2 Arch. Ért. III. 1870. 288. 1. — Képes Kalau\ a M. N. Múzeum régiségtárában. 2. kiad. 187j. 75. ábra. — Pulszky F. Magyarország Archceolögiája. I. k. 202. 1. 59. ábra. 4. sz. — Zichy J. gr. Kaukázusi és Kö^épá^siai Utalásai. Budapest, 1897. II. k. 531. 1. =,7. ábra. • > • 3 Arch. Ért. XIII. 189j. 190. ?' • - i: 4 Arch. Ért. XIV. 1894. 262—265. 1. I—

III. tábla. Zichy J. gr. Kaukázusi és középázsiai utazásai. II. k. 528—529. 1. .<..;••.