Budapest Régiségei 8. (1904)

Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban 85-157

102 egy őstelepre. Innen szerzett 1878-ban Závodszky egy 18V2 cm. hosszú csontsimítöt. A Galga mellékén délkeletre Hévizén, a Szent-Andráshegyen b. Nyáry Jenő ásatásai után ismeretes egy kőkori telep, honnan egy 3*5 cm. hosszú és 2"8 cm. széles kőbaltatöredék, durva cserépdarabok feketére vagy vörösre csiszolt agyagból s bemélyített vagy bevagdalt kusza vonaldiszítéssel s bordadudorral, aztán hegyükön vésőalakra csiszolt szarvasagancsok, édesvizi kagylóhéjjak stb. kerültek a M. N. Múzeumba. (Rég. N. 83/1879.) Héviz fölött fekszik Kis-Kartal, a kőkort jellemző zsugorított temetkezésnek egyik leihelye, hol egy ülve eltemetett csontvázat találtak jobb kezében kis csuporral ; a sír közelében előfordult egy vörösre égetett s átfúrt agyag amulettféle is.

1 A valkóvidéki lelhelyek csoportjához tartozik még Zsámbok, honnan egy szürke kővésőt szerzett Závodszky.

2 Alább dél felé, Budapest környékének keleti szélén mindössze két leihelyet ismerünk. Egyik Peckel, melynek határában különösen a Várhegyen, az öreg szőlőkben s néh. Zsigmondy Vilmos volt orsz. gyúl. képviselő kertjében fordulnak elő kőtárgyak. Zsigmondy V. a lelt tárgyakat, a mit megszerezhetett, a M. N. Múzeumnak adta át, így 1880-ban egy 4*8 cm. hosszú és élén 3 cm. széles szerpentin-vésőtöredéket (Rég. N. 138/1880), 1887-ben pedig egy 11 "5 cm. hosszú és 7*8 cm. széles kőbaltát és három darab 5*5—6 cm. hosszú s 3'5—4"5 cm. széles kőéket (Rég. N. 104'1887.), továbbá kuszált vonal- és benyomott búbos díszítésű cserépdarabokat (Rég. N. 114/1887.). A kőkori agyagművesség emlékei közé sorolja Reinecke P. azt a szalagdiszű edényfeneket is, mely a Kopaszhegyen került napvilágra s 1865 óta a M. N. Múzeum birtokában van; rajza többször megjelent.

3 Őskori edény különben gyakran található Péczel határában ; egy két osztályra osztott sajátságos edényt Hampel közöl a bronzkori emlékek sorában,

4 Rómer mint urnatemetőt említi Péczelt,

5 mely —• úgy látszik — a vasúti állomással szemben levő hegyoldalban volt, honnan egy több más urnával telt kettétört agyagcsészét Lizits Károly gödöllői építőmester ajándékozott a M. N. Múzeumnak (Rég. N. 170/1895.). Bronztárgy azonban tudomásunk szerint nem fordult elő Péczelen, de vannak emlékek a vaskor elejéről; ilyen a 1 Arch. Közi. VI. 1872. 45. 3 L. naplóját 1877/5. sz- a3 Arch. Közi. V. 1865. 48. 1. j. ábra. — Műrégészeti Kalauz. Pest, 1866. 28. 1. 40. á. — Arch. Ért. XVI. 1896. 294. 1. 4. á. Pulszky F. Magyarorsz. Arch. I. k. 171. 1. LXIX. t. 4 A bronzkor emlékei Magyarhonban. LXXVIII. t. 1. á. és LXXIX. t. I. á. Pulszky id. m. 171. !. LXIX. t. 1. • 5 Résultats Gén. du Mouvement Arch. 186. 1. •••'."• "