Budapest Régiségei 7. (1900)

Nagy Géza: Az eskütéri sisak 67-83

7

6 M. N. Múzeumnak be is küldtek s mi közben Kubinyi Ágoston volt múzeumi igazgató Budára vitte, bemutatandó néh. Albrecht m. kir. herczegnek, Magyarország akkori kormányzójának, az audientia alatt a sisak eltűnt.

1 Van azonban egy pár németországi lelet, a mely az eskütéri sisak idomára analógiát szolgáltat. Egyet ezredéves jubileumunk idejében Augsburg mellett a Pferseeben a Lechfelden találtak s akkoriban mint ősmagyar sisakot emlegették a német s utánnuk a magyar lapok; a M. Nemzeti Múzeumnak megküldött fénykép azonban semmi támaszpontot sem nyújtott e föltevés igazolására, ellenben az eskütéri sisakénál valamivel magasabb és keskenyebb tarajában már akkor is a klasszikus sisakformák reminiscentiáját véltük megtalálhatni, míg a taraj mellett s a sisak alján vonuló ponczolt díszítés motívumaiban, melyek központi körökből, indasorból, kétsoros apró koczkákból s háromszögalakban rendezett körökből állnak, a Hallstadt-ízlésnek a római korig terjedő nyomait kerestük s körülbelül a La Tène-korszakba véltük helyezhetőnek, tehát valami ezer esztendővel korábbinak tartottuk, mint a hogy a híre volt. Az eskütéri sisak igazolta e föltevésünket, melyen csak annyiban kell változtatnunk, hogy a lechfeldi sisak alapján hajlandók voltunk e tipus idejét a Hallstadt-korszakhoz közelebb eső időszakba helyezni, míg az eskütéri sisak a több mint félezredéves La Tènekorszaknak (Kr. e. 400— Kr. u. 300) kétségkívül a legvégső szakából való. A lechfeldi sisak azonkívül, hogy sokkal egyszerűbb, abban különbözik az eskütéritől, hogy nincsenek fültakarói. Az alsó szegélyén levő lyukak azonban arra mutatnak, hogy voltak, a melyeket, mint az alább említendő wormsi sisak fültakaróit, kapcsokkal erősítettek a sisak oldalára. Anyaga vas, mely aranyozott ezüst lemezzel van bevonva. A lechfeldi sisakot nem régiben a nürnbergi múzeum szerezte meg.

2 Egy másik hasonló tipusú sisakot a leideni régiségtárban őriznek, melynek még a XIX. század első felében d'Anastasy lovag ajándékozta. Dr. C. Leemans szerint a sisak egyiptomi eredetű volna s állítólag mumiafejen találták,

3 a mi azonban a Demminnél látható rajz után itélve, teljes lehetetlenség;

4 Demmin is hihetetlennek tartja a dolgot, mert — mint megjegyzi —- ilyen fegyverdarabot soha múmián nem találtak, különben is az egyiptomi sisak hegyes volt s ha 1 Ez adatokat Kada Elek kecskeméti polgármester úrtól tudom, ő pedig néh. Hornyik János, volt kecskeméti főjegyzőtől hallotta. 2 Anzeiger des germanischen Nationalmuseums. 1898. 3. sz. 25. 1. 3 Dr. C. Leemans : Description raisonnêe des Monuments Égyptiens du Musée d'antiquités des PaysBas à Leide. 1840. 100. 1. 4 Aug. Demmin: Die Kriegswaffen. 4-1'k kiad. Lipcse, 1895. 504. 1. 20. Bis ábra.