Budapest Régiségei 7. (1900)

Kuzsinszky Bálint: Ujabb kőemlékek az Aquincumi Muzeumban 3-66

ban csak latin jogú lehetett, mert vao eset, hogy valaki, ki Treviriből származott, három neve daczára is segédcsapatban szolgált.* Az ala I Auriana eddig nálunk ismeretlen volt. Mint két katonai diplomából [XXXV(XXIIII) és LXXIII] kitűnik, 108-ban és 166-ban Rsetiában volt a helye. Mivel a felirat szövegezése olyan, mint a legrégibb katonai sírfeliratoké, az következnék, hogy ugyancsak a II. század első felében kellett Aquincumban is tartózkodnia. Arra nézve, hogy az ala sorszáma a neve után következik, példa van a CIL III 10514 feliratban. Ép úgy semmi nyoma nincs eddig annak, hogy az ala II Asturum megfordult volna Aquincumban. Legalább a III. század óta Britanniában volt állomáson. A felirat alatt a lovász a két lóval nyilván valami vonatkozásban áll azzal, hogy Reginus sesquiplicarius volt. Két ló fordul elő egy másik ó-budai sírkövön (CIL III 101514) is, mely szintén sisquiplicariust ábrázol, viszont a CIL III 3677 számú sírkő szerint csak azt illetné meg a két ló, ki dupla zsoldot (duplarius) kap. A vulgaris POSIT alak gyakrabban ismétlődik a feliratokban. * 22. Sírkő, két darabban, magassága 180 cm, szélessége 68 cm, vastagsága 22 cm. Újlakról való, hol a Császár-fürdővel szemben épült katonai üdülőház alapásásánál találták (1899). Fölül a háromszögű orom csúcsát palmettaacroterion koronázza, közepét pedig rózsa foglalja el. Alatta négyszögű mezőben babérkoszorú van ábrázolva, fölül korongdiszítéssel, alján csokorra kötött szalaggal, melynek hosszú, keskeny végei három rétre hajlítva, mélyen lenyúlnak. Az egyszerűen hornyolt keretbe foglalt feliratos mező alatt még egy nagyolva hagyott része van a kőnek, mely a földbe volt eresztve. Tib(erius) Tiberi f(ilius) \ Cla(udius) Satto Ca \ mboduno \ vete(ranus) leg(ionis) X g(eminae),\ h(ic) s(itus) e(st), an(norum) LX.\ Ulpia Ursula] coniugi pieni(issimo) j t(itulum) ' p(osuit). A legio yigemina még ioÇ-ben Felső-Germániában tartózkodik, azután Pannoniába került. 1 14 óta, ha ugyan már előbb nem, Vindobonában van a helye, úgy, hogy aquincumi tartózkodása a 107—114. évekre esik.** Hogy később nem lehetett Aquincumban, bizonyítja a CIL III 10517 felirat is, a menynyiben M.Valerius, a X. ikerlégió közkatonája, kiről a felirat szól, Forum Juliból származott, már pedig, mint láttuk, Traianus után a légiókat már nem * Mommsen, Hermes, XIX S. 70. ** Ritterling, De légioné Romanorum X gemína, p. 51.