Budapest Régiségei 6. (1899)
Éber László: Néger rabszolga bronzszobrocskája az Aquincumi Muzeumban 3-17
IJ finomság hiánya jellemzi a barbár rabszolgát. Másképen áll a dolog egy érdekes myrinai terracotta alakocskával. 1 Ennek motivuma félreismerhetlen módon emlékeztet a Demetrio-féle bazalt szobrocskára. A néger rabszolga, a kinek egyedüli mezét a dereka köré kötött kötény képezi, csipőjére támasztja bal könyökét és bal kezében tálat hord, mig jobb kezében korsót tart. A méretek kicsinysége és az anyag lehetetlenné tették a részletek pontos kidolgozását, de az alakocskán is ugyanazok a vonások ötlenek szemünkbe, mint a bazalt szobrocskán. A fő motívum, a bal csípőnek támasztott könyök és az a nyomás, a melyet a bal kar által hordott súly az egész test statikájára gyakorol, annyira azonos, hogy a két szobrocska közös eredetében kételkedni alig lehet. Az eltérő vonások főleg az anyagok különféleségében lelik magyarázatukat. A szabadon előrenyúló jobb kar alakítása a kis méretű agyagszobrocskán alig sikerült volna és azért a művész a lefelé tartott, a testhez simuló karhoz folyamodott; a bazalt szobrocska alsó részének anatómiai pontosságát is csakis általános, vázlatos, de a fő vonásokban teljesen megfelelő elrendezés helyettesíthette. Csudálatosképen ez az agyagból, tehát az aránylag legtörékenyebb anyagból készült szobrocska teljesen ép állapotban maradt fönn, míg úgy a bazalt-szobrocska, valamint a párisi két bronz-szobrocska és az aquincumi példány többé-kevésbbé csonka állapotban jutott reánk. Hogy a typust teljesen megismerhessük, valamennyinél a myrinai terracotta szobrocskára kell visszamennünk. Az eddigi magyarázatok épen azért olyan bizonytalanok, mert ennek a példánynak a fontosságát nem ismerték föl teljesen. Puchstein és Hartmann a bazalt szobrocskában lantozó néger fiú képét látták. 2 «A csipő erős behajlásából és a karnak reá való támasztásából első sorban csak arra lehet következtetni, hogy a fiú fölfelé tartott tenyerével a délvidéken még ma is közönséges módon hordott valami nehéz tárgyat és lehetséges, hogy jobbjával terhét akarta az ingástól megóvni», mondja Schreiber, de nem hivatkozik a myrinai alakocskára. A szóban forgó ábrázolások közül a leghiresebb az 176^ -ben Chalon-surSaôneban lelt, jelenleg a párisi nemzeti könyvtár régiségtárában őrzött 20 cm magas bronz-szobrocska. (2. kép.) Sovány, túlságosan hajlékony testű néger fiút ábrázol. A fiú testének egész súlya a jobb lábszárra nehezedik, törzse erősen előre hajlik, jobb könyökét csipőjére támasztja és bal kezével átnyúl jobb keze felé, a melyben nyilván valami súlyos tárgyat tarthatott. Feje oldalt, jobbra hajlik. A rendkívül finom, gondos kidolgozású szobrocska a Demetrio-féle 1 Pottier-Reinach, La nécropole de Myrina. XLVI. tábla. 2 L. Schreiber, Athen. Mitthl. i. h. 384. 1.
