Budapest Régiségei 6. (1899)

Éber László: Néger rabszolga bronzszobrocskája az Aquincumi Muzeumban 3-17

14 bazalt példány typusának továbbfejlődését jelenti. A test hajlékonysága, csekély ellenálló képessége itt szinte túlságig megy. Minden izom megfeszül, minden tag mozdulata valami erős nyomás hatása alatt látszik állani. Az ábrázolás tárgyát különféleképen magyarázták. Caylus beismeri, «hogy a mozdulat összehúzódása a csipőkben és a tomporokban kissé túlzott», és oda magyarázza, hogy a fiatal rabszolga jobb karján meg van sebesülve és bal kezével nyúl sebe felé. Ujabban Heydemann ' csatlakozik Caylus nézetéhez, mig Babelon 2 és Rayet

3 valami afrikai hangszeren, trigononon, vagy sambucán játszó négert hajlandók benne látni. Ez utóbbi esetben a test erőszakos contorsiója alig magyarázható meg és a terhet hordó rabszolga mindenesetre jellemzőbb alakítás a zenélőnél. Az újabb művészi iparban is találunk erre analógiát. Azok a kisebb-nagyobb, fából faragott és természethíven színezett néger alakok, a melyek készítése alighanem velenczei eredetű, kivétel nélkül terhet, többnyire gyümölcsös tálczát hordó rabszolgákat ábrázolnak. Mind a Demetrio-féle bazalt szobrocskánál, mind a chalon-sur-saônei példánynál egyszerűbb mozdulatú az a ió cm magas bronz szobrocska, a melyet Reimsben találtak és jelenleg a Paris melletti saint-germain-en-layei múzeumban őriznek,

4 bár kétségkívül ez is ugyanannak az alexandriai typusnak a változata. (3. kép.) Kiváló épségben maradt fönn. Jobb karja egészen hiányzik, de különben, kisebb sérülésektől eltekintve, ép, sőt még az eredeti 51 mm magas, sziklás talajt ábrázoló talapzata is meg van. Mig a chaloni szobrocska meglehetős híven ismétli, illetőleg túlozza a Demetrio-féle bazalt-szobor motívumát, addig a reimsi szobrocska művésze nagyobb önállóságról tesz számot. A legszembeötlőbb jelenség, hogy a terhet hordó kar nincsen többé a csípőre támasztva, hanem mechanikailag önállóan 1 Pariser Antiken, 69. 1. 2 Cabinet des antiques, etc. 151. 1. 5 Monuments de Fart antique II. 4 Reinach, Antiquités nationales — ironzes Figurés de la Gaule romaine, 211. köv.