Budapest Régiségei 6. (1899)

Kuzsinszky Bálint: Aquincum római feliratai : 3. közlemény 109-150

ni Az erdei Silvanusnak szentelte ezen fogadalmi oltárt Tiberius Julius Masculus, a IL segédlegio princepse (3501). Pannoniában Silvanus cultusa localis jellegű volt, a mi érthetővé teszi, mikép lehetett egy katonaember is hive. Minthogy a centurio rendszerint 100 emberből álló csapat parancsnoka volt, megjelölése a feliratokon úgyszólván kizárólag a 100-ast jelző C betű fordított alakja (7) által történt. Magának az állásnak jelvénye egy szőlővessző (vitis) volt, melylyel a centurio a testi büntetéseket végrehajtotta. A mellékelt rajzban közölt sírkő ugyan nem aquincumi, hanem carnuntumi eredetű (Kubitschek u. Frankfurter, Führer durch Carnuntum, S. 12 Abb. 3), de megérdemli a reproductiót, rajta lévén a felirat alatt a centurio jelvényei : középütt a szőlővessző, balra a pánczéling, jobbra a sisak, melynek taréja azért áll keresztben (crista versata), hogy annál jobban feltűnő legyen a centurio alakja s két lábvért. 113. Oltárkő, a Kis-Czell felé vezető úton álló kápolna előtt látta és írta le Mommsen, előtte Paúr Arch. Közi. I. 220. 1.). I//I//P I FA VG C L A CLA V D

I A NVS • /• LEG 5 ÏÏ AD P F S / I / / / V S LM A G R ICOL- COS 250 Kr. u. Olvasd : Cla(udiiis) Claudianus (centurio) leg(ionis) II ad(iutricis) p(iae) f(idelis) S(everianae) . . . v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito) Agricola co(n)sule. Claudius Claudianus, a II. segédlegio századosa tett eleget fogadalmának, midőn ezen oltárkövet készíttette. Hogy kinek tiszteletére, nem tudjuk: az első sor betűinek, nemkülönben a második sor két első betűjének értelme homályos. Felállíttatott az oltár Kr. u. 230-ban, a midőn L. Virius Agricola és Sex. Catius Clementianus Priscillianus voltak a consulok (351c).