Budapest Régiségei 6. (1899)
Éber László: Néger rabszolga bronzszobrocskája az Aquincumi Muzeumban 3-17
9 a konvencionális néger-alakokra emlékeztet, a melyek az ujabb művészetben is olyan gyakoriak. Ezeknél azonban még nagyobb érdekre tarthatnak számot azok a szoborművek, a melyek egész alakokat mutatnak be. Itt az arcz, a fej csak kiegészíti a test jellemző formáinak, mozdulatának hatását. Motívumot a művész eleget talált közvetlen környezetében. Alexandria vegyes, mindig jó kedvű utczai népe fő gyönyörűségét találta a zenében, a látványosságokban. Krokodil hátán tornászó néger bohócz mutatványát ábrázolja a British Museum szép márványszobra. 1 A durva, erőltetve vigyorgó arcz épen olyan jellemzetes, mint a kitűnően megmintázott karok, az izmos test és a mereven fölfelé nyújtott lábszárak. A berlini múzeum egy stucco modelljén többek közt egy tevén ülő női alakot látunk. 2 Szegélyes nyeregtakarón ül, szorosan a testhez húzott lábakkal, öltözéke csakis látszólag a mell alatt kezdődő és a térd fölött végződő szűk szoknyából áll. Messze kiterjesztett jobb kezén valami bizonytalan tárgyat tart egyensúlyban, egy másikat fölemelt baljával hord. Valószínűleg vándor komédiásnő, a ki az Isis temploma körül összegyűlt tömegeket equilibristikai mutatványokkal mulattatja. Az alexandriai művészek kisebb-nagyobb, de nagyrészt bronzból készült apró ethnographiai tárgyú ábrázolásai közül azonban úgy az emlékek nagy számánál, mint művészi és tárgyi érdekénél fogva két typus válik ki különösen. Az első kuporgó, guggoló helyzetben pihenő négereket ábrázol. Kis méretei daczára is — magassága 5 cm — rendkívül jellemző példány az a kis bronzszobrocska, a melyet Giovanni di Demetrio ajándékozott az athéni archeeologiai társaságnak és a mely jelenleg az athéni polytechnikum gyűjteményében van. • Az a körülmény, hogy Egyptomban találták, még fokozza értékét. A szobrocska a Nilus felső folyásának vidékéről való néger utczai kereskedőt ábrázol. A földön ültében bal lábát maga alá húzta, jobb lábszárát föltámasztja és fejét jobb térdén nyugvó két kezére hajtva, szundikál. Előtte a földön láthatók szegényes árúczikkei, apró gömbölyű tárgyak, valószínűleg gyümölcs. A tétlenség, az a mód, a hogy a néger kényelmetlen helyzete daczára a legkedvezőbb helyzetet választja ki a pihenésre, meggyőző módon van kifejezve. A test egyes formái szinte kíméletlen valószerűségről tanúskodnak. A hosszú, sovány törzs, a vékony lábszárak, a gyönge karok fejletlen izomzata, a nagy fej kiálló pofacsontjai, lapos orra, sűrű, gyapjas haja, minden arra vall, hogy a művész első sorban az 1 Clarac V. 875. tábla. (2225. A.) 2 Schreiber, Alexandrinische Toreutik, 470. 1. XV. tábla. 3 Schreiber, Alexandrinische Sculpturen in Athen ; Mittheilungen des deutschen archäologischen Institutes in Athen. X. 580. köv. 11. Budapest Rógiségei. VI.