Budapest Régiségei 6. (1899)

Éber László: Néger rabszolga bronzszobrocskája az Aquincumi Muzeumban 3-17

lO ethnographiai hűséget tartotta szem előtt. Némileg derültebbé teszi ezt a képet a néger kis majma, a mely jobb vállán ül és urának sűrű hajában kaparász. Nem kevésbbé érdekes, bár kivitel dolgában nem olyan kitűnő, egy 6'9 cm magasságú bronz-szobrocska a magyar nemzeti múzeumban.

1 Ábrázolásának tárgya, fölfogása kétségkívül az alexandriai ethnographiai tárgyú genreszobrászat körébe utal. Az a körülmény, hogy Környén, tehát Bregetio közelében találták, ezen igénytelen műtárgyaknak a birodalom legfélreesőbb részeibe való behatolásáról tanúskodik. Ebben az alakban is valami nubiai utczai árust kell látnunk. A vézna, nagyfejű néger fiú teknősbéka hátán kuporog. Öltözéke mindössze a derekáról lecsüngő rövid kötény. Két lábát maga alá húzza, jobb kezét térdeire helyezi, fejét jobb kezébe hajtja. Haja gyapjas, tekercses sorokba van rakva, arczvonásai rendkívül durvák. Az egész alak térfogata a lehető legkevesebbre van reducálva, csak hogy a teknős béka hátán helyet találjon. Helyzetének czélja az lehet, hogy az állat szökését lehetetlenné tegye: így már nyugodtan bevárhatja, a míg vevője akad, a ki megszabadítja tőle. Itt is, úgy mint az athéni szobrocskán, még fokozza a hatást az a tény, hogy a híven jellemzett ethnographiai typushoz az afrikai állatvilágnak egy jellemző képviselője járul. Az alak, úgy mint a bronz szobrocskák túlnyomó része, tömören van öntve, míg a teknősbéka üres ; az állat alsó része egészen sima, az alak hátán csonka pöczök maradt meg: minden arra vall, hogy az egész eredetileg valami tárgynak fogantyúja, füle vagy födele lehetett. Motívumára nézve közel áll ezekhez egy néger fiúnak bronz szobrocskája a bécsi múzeumban,

2 míg technikájának finomsága messze fölülmúlja azokét. A körülbelül ^ cm magas, tömören öntött szobrocska egészen meztelen néger fiút ábrázol. Úgy mint az athéni alakocska, bal lábát maga alá húzza és fejét föltámasztott jobb térdén nyugvó kezeire hajtva, alszik. A hasonlóság a két alak mozdulata között annyira föltűnő, hogy talán joggal gondolhatunk egy közös mintára. A részletekben azonban nagy az eltérés. A bécsi alakocska sokkal erőteljesebb testalkatú. Erős törzse, vastag nyaka, izmos karjai és czombjai merőben elütnek az utczai árus vézna formáitól. Feje is rövidebb, arcza kerekebb, haja nincsen mesterségesen elrendezve, hanem megtartotta természetes göndörségét. «Nemcsak ezekben a külső ismérvekben tűnik a négerek jellemző megjelenése bámulatos elevenséggel szemünkbe, hanem a fiú lelkének kifejezésében is és egész tartásában, a mely a nemesebb fajok velökszületett bája és természetes illeme nélkül szűkölködik» — mondja találóan Schneider. De épen 1 Schreiber levele Archœologiai Értesítő uj. f. VII. 55^. köv. 11. 2 Schneider, Ueber zwei unedierte griechische Bronzen. (Jahrbuch der Kunstsammlungen des AH. Kaiserhauses. III. 5. köv. 11.)