Budapest Régiségei 5. (1897)

Nagy Géza: Budapest a népvándorlás korában : mondai történet, az Etzelburg, Sicambria és Buda nevek keletkezésének magyarázata : régészeti nyomok, az ó-budai és lóversenytéri népvándorláskori leletek : a népvándorláskori leletek ethnikai csoportosítása 53-94

68 i. Az öv két végét a gyomor táján vagy csat vagy pedig kapcsok tartották össze, melyek a farcsigolyák fölött feküdtek egy csomóban, számuk 4—8 között váltakozik s ép úgy vannak páros, mint páratlan számúak. 2. Az öv, néha csak elől, néha egész végig félkör-, paizs- vagy szívidomú boglárokkal., kéttagú csuklós öv dis ^ítményékkel volt megrakva, melyek a medenczecsontokon vagy alattuk fordulnak elő és számuk is e szerint váltakozik, kettőtől egész tizenötig. 3. Az öv közepéről lógott le a több vagy kevesebb szíjból álló övkötény, minden egyes szíj ércztokokban végződött, ezek az ú. n. melléksqíjvégek, melyek a szíjak szárához képest, legtöbbnyire hármasával vagy négyesével, egész hatig terjedő számban szoktak a térd fölött előfordulni. 4. Ugyancsak a térd fölött, a medenczéig terjedő térben találhatók hármas-négyes sorban a mellék-s^íjdis^ítmények vagyis az övkötény szíjai hosszában egymás alá rakott boglárok, pitykék vagy gombok, számuk a mellékszíjvégek háromszorosa, négyszerese vagy ötszöröse szokott lenni, alakjuk megfelel az övdíszítményekének, csakhogy kisebbek ezeknél. Lipp V. a keszthelyi több mint ötezer sír fölásása alatt azt az észleletet tette,

1 hogy ha az övkapcsokon kívül még csat is fordul elő, akkor a bőröv mellett volt egy szélesebb szíjból álló tőrkötő is, mely — úgy látszik —- a nyakba volt vetve s ilyenkor a már említett övrészekhez a következők járultak : 5. A csat, mely hol jobb-, hol balfelől szokott előfordulni, azt nem mondja Lipp, hogy a test melyik részén, két városi lovas sír részletesebb leírásánál azonban megemlíti, hogy az övkapcsok mellett, egyik sírnál a medenczecsontok fölött, másiknál a gyomor tájékán (ugyanennél a nagy szíjvég a mellen feküdt) ; Wosinszky a czikói síroknál mindig a medenczecsonton vagy a körül találta (183-, 504-, ^19- és Ç48-ik sír), valamint Posta B. is Szirákon (41- és 52-ik sír), a mi arra mutat, hogy a csat nem a tőrkötő, hanem az öv összefoglalására szolgált. ó. A nagy vagy fős^íjvég a mellen,

2 vagy valamelyik lábszáron vagy a lábszárak mellett ;

5 alsó- és felső lapjának díszítménye rendszerint egyforma szokott lenni, ritkább az az e<=et, a mikor a két lap ékítménye különböző motívumokból áll (egyik oldalon inda, másikon őzet marczangoló griffek, mint egy 1 Kár, hogy ebből a nagy számból alig egy pár sírnak adja a tüzetes leírását s így megfigyeléseinek helyességére vagy helytelenségére csakis ezekből vonhatunk következtetést. 2 Lipp id. m. 25. 1. 5 Czikón a bal felső lábszár jobb oldalán (490, < 19 sír), jobb lábszárnál (548. sír) s a medenczecsont bal oldalának szélén (504. sír), Szirákon a derék és medencze táján (41. sir), a medenczén (52. sír), egy keszthelyi sírban (Lipp 24. 1.) a jobb kézszár mellett.