Budapest Régiségei 5. (1897)

Nagy Géza: Budapest a népvándorlás korában : mondai történet, az Etzelburg, Sicambria és Buda nevek keletkezésének magyarázata : régészeti nyomok, az ó-budai és lóversenytéri népvándorláskori leletek : a népvándorláskori leletek ethnikai csoportosítása 53-94

6c; sziráki, egy ordasi, a harczi, négy keszthelyi és egy ismeretlen lelhelyű sír nagy szíj végein). 7. A% ővkö^épdís^ vagy a piskóta alakú egyenes dis^tag, mely hol a jobb, hol a balkéztől befelé a medenczecsont alatt szokott feküdni,* közel a tőrvagy késhüvely karikájához; Lipp szerint a kardkötő azon részét ékíthette, mely a kardhüvely karikáján fűződött át; a czikói 504-ik sír egyenes dísztagjára tapadva vászonrészek maradtak fenn, míg a többi övtagon szíjdarabokat talált Wosinszky. Az övközépdísz meglétele mindig arra mutat, hogy teljes övfelszereléssel állunk szemben. Ilyennek kellett tehát lenni a két lóversenytéri övnek is. Az első övből a következő részek állíthatók össze: a) bronzfős^íjvég alsó és felső lapja (VI. \.a—c), mindkét lapján egyforma áttört virágleveles díszítéssel, mely gyöngysoros keretben két-két egymásnak hátat fordító S alakú indából összeállított szalag között kétfelé ágazó s négy apró csoportozattal ellátott virágszálból áll ; alól félköralakban végződik, felső vége két egymással szembe néző vagy madárfejjel van ellátva, minők a csornai, szeged-pályaudvari, keszthelyi, nemesvölgyi, horgosi, hódmező-vásárhelyi és püspök-szent-erzsébeti leletekben is előfordulnak (VII.), hossza 7.8 cm, szél. 2.7 cm, így tehát a kisebb fajta főszíjvégek közé tartozik, a rendes nagyság 9— 12 cm, Keszthelyen azonban egy 18 cm hosszú főszíjvéget is találtak ; b) két kisebb, áttört díszítésű bronz melléks^íjvég alsó és felső lapja négy darabban (4—5), díszítménye a főszíjvéggel összhangzásban gyöngysoros keretű apró lombozatokból áll, csakhogy az S alakú indás szalagból már nem maradt egyéb áttört apró köröknél ; fölül két-két hatszirmú virágból összetett nyúlványban végződik, mindegyikben egy-egy szög maradványával, melylyel a szíjhoz erősítették, alant félköridomú, hossza 3.7cm, szél. 1.5 cm ; c) áttört díszítésű csuklós övdís^ítmény bronzból (6-—9), összesen 13 darab, melyek közül kettőnek a csuklója hiányzik, díszítése a föntebbi szíjvégek gyöngysoros keretű lombozatos virágszála indás szalag vagy az azt helyettesítő apró körök nélkül; a csukló három lyukas körből van szerkesztve; egész hossza 3.8 cm, a csukló nélkül 2.6 cm, szél. alant 1.4 cm, a csukló alatt 1.2 cm; d) egyenes dístfag fele (12.), közepén vasszög fejével, a föntebbiekkel egyező négy lombozatcsoporttal ellátott virágdíszítménynyel; hossza 5.1 cm, egészben mintegy 9 cm lehetett, szél. 1.1 — 1.$ cm; e) csat (10. a—£.), négyszögalakú testtel, * Keszthelyen (Lipp id. m. 22.) a jobb csontczomb hosszában fekvő hosszú tőrkéstől egy-két centiméterrel fölebb, egy másik sírnál (u. o. 24.) a mellékszíjvégekkel együtt a czombcsontok között, a tőrkés itt is a jobb csontczomb mellett volt; Czikón az 504-ik sirban egy csuklós övdíszszel, csattal és egy övboglárral együtt a medencze jobboldali részén, Szirákon a 41-ik sirban a derék és medencze táján, az }2-ik sírban a medenczén.