Budapest Régiségei 4. (1892)

Havas Sándor: Visszapillantás az 1889-1892. évek eseményeire ; A főváros budai részének régi topographiája 3-30

addig nyugati szomszédaink a mennyire csak tehetik hallgatnak róla és hallgatnak sok más egyébről. Bezzeg a Bécsben néhány évve'l ezelőtt Maria Theresia emlékére fölállított nagyszerű szobron vajmi csekély helye jutott a magyarságnak! A világtörténelmi «Moriamur pro rege nostro» nem talált helyet a sok, bizony nem oly nevezetes alak körében. A szabadságharcz gyászos kimenetele után pedig már holtnak hitték Magyarországot. Mily keveset, tudnak rólunk a külföldön még most is és általában mily félszegen ítélnek rólunk, arról talán minden utazó magyar meggyőződhetett. Nekünk tehát kiváló érdekünkben áll, hogy megismertessük magunkat, nem hivalkodás kedvéért, mely valóban nem volna helyén, hanem hazafiúi kötelességből, hogy helyet követeljünk az európai culturnépek sorában, melyet irigyeink és elleneink meg akarnak tőlünk tagadni. Ezt éreztem és érzem én valahányszor idegen nemzetbéliekkel hoz össze a sors. Sejtettem, hogy a német antropologok között, a Schulvereinnak is akad néhány embere, és ebben nem is csalódtam. Épen ezeket kell észre hoznunk, hogy itt keresni valójuk nincsen — mondám magamban. 1889-ik évi augusztus 1 i-én a gőzösön körülbelül 80 vendég érkezett Bécsből este 9 óra tájban. Csak a hajón üdvözölhettem őket. Legnagyobb részben németek, az osztrák tartományokból aránylag kevés, néhánya pedig máshová való. Itt volt az antropológia és a régészet egész törzskara és köztük sok kiváló és európai hirű szakember, élükön dr. Virchov Rudolf titkos tanácsos és egyetemi tanár Berlinből, a congressus elnöke, dr. Schaaffhausen Herman titkos egészségügyi tanácsos, egyetemi tanár Bonnból, a jövő congressus elnöke; azután Báró Andrian Werburg miniszteri tanácsos Bécsből, dr. Bartels M. egészségügyi tanácsos Berlinből, Cordel Oskár, a «Vossische Zeitung» munkatársa Charlottenburgböl, dr. Fritsch Gusztáv berlini tanár, dr. Grempler Vilmos egészségügyi tanácsos Boroszlóból, Heger Ferencz, a bécsi természetrajzi udvari múzeum őre, dr. Jacobi J. udv. tanácsos Bambergből, dr. Kahlbaum egészségügyi titk. tanácsos és igazgató GörliczbŐl, Krause Eduard a berlini kir. néprajzi múzeum őre, Lippmann Eduard bécsi egyetemi tanár, dr. Marchesetti Károly, a trieszti természetrajzi múzeum igazgatója, Mestorf J. kisasszony múzeumi őr Kiéiből, dr. Naue Gyula történeti festő és a «Prähistorische Blätter» szerkesztője, herczeg Putiatin Pál Bologojeből Oroszországból, dr. Ranke János müncheni egyet, tanár, a német antropológiai társulat főtitkára, dr. Rozmer Férd. titk. bányatanácsos és tanár Boroszlóból, dr. Tischler Ottó, a königsbergi múzeum igazgatója, dr. Tolmatschev Miklós orosz kasani egyetemi tanár, dr. Truhelka Ciro, a serajevoi múzeum őre, dr. Waldeyer W. titk. korm. tanácsos és berlini egyetemi tanár, dr. Wieser Ferencz