Budapest Régiségei 4. (1892)

Havas Sándor: Visszapillantás az 1889-1892. évek eseményeire ; A főváros budai részének régi topographiája 3-30

£ innsbrucki egyetemi tanár, dr. Woldrich János reichsrathi képviselő és tanár, több másokkal együtt, kiknek száma mint említem, megközelíté a 8o-at. , ':,'-, r A főv. Tanács 1889-ik évi augusztus 3.-án 26736/1889. VII. sz. a. kelt határozatával értesített, hogy a congressus tagjainak fogadására az idézett köz­gyűlési határozattal engedélyezett költséget Weinberger István főv. gazda kezeihez utalványozta. A lóvonatú és az Ó-Buda—Szt-endrei vasúttársaság igaz.­gatósága fölajánlotta, hogy teljes készséggel fogja a vendégeket Aquincumba, illetőleg a «római fürdőbe» és vissza ingyen szállítani. Ditzl J. udv. borkeres­kedő pedig a római fürdőben a főváros nevében rendezett vacsorához 1 co üveg finom csemegebort adományozott. " .. ­Augusztus 1.2-én d. u. 3 órakor indultunk a lóvonatú vasúti társaság föl­díszített kocsiain Aquincumba. Vendégeink száma a fővárosiakkal együtt mint­egy 200-ra szaporodott föl. Majdnem ennyien várakoztak reánk a helyszínén is; a szépnem föltűnő számmal volt képviselve. Útközben megmutattam a tár­saságnak Eczelburg helyét és a közelemben volt németek nagy érdeklődéssel hallgatták közleményemet; az egyik le akart szállni, hogy lerajzolja; biztattam őt, hogy a rajzokat annak idején meg fogja kapni. Azután átszállva a vasútra «Aquincum»-nál állapodtunk meg és az egész társaság az Amphitheatrum beír sejében gyűlt egybe. Fájdalom, az idő nem kedvezett úgy mint óhajtók, koron­kint, hűvös és erősebb szél fújt, úgy hogy ásatásainkat és e táj történelmi jelen­tőségét ismertető előadásomat nem mint akartam^ az Amphiteatrumot befoglaló körtöltésről, hanem bent a romok enyhében kellett megtartanom. Innét a tár­saságot dr, Kuzsinszky Bálint vezette a « papföld»-ére, hol épen vagy 30 ember javában; ásott; dr. Kuzsinszky szakavatott előadásai, melyekkel a leletek bemu­tatását kisérte, kellő,tájékozást nyujtottakaz illetőknek a régészet eme kiválóan érdekest és kiterjedt telepén, melyhez hasonló az Alpokon innen nincs. A Krempe malmi kis múzeumtól, amelyét ők —- azt tartom helyesen— állandó régé­szeti kiállításnak neveztek el — alig tudtak elválni. Elhallgatom a dicséreteket, melyeket vendégeinktől hallottunk ezek úgy is legfőbb részben a kormányt és a: fővárost illetik. De még a nem épen könnyen hevülő.és a Schulverein törek­véseitől nem idegen Virchov is azt mondotta: «Sie haben hier ein schönes Stück Gulturgesehichte aufgeräumt.» ,-. •, •>*, ;Jnnét ;'a társaság, nagy része a római vízvezeték pillérei mentén gyalog, a többiek pedig vasúton indultak a «Római fürdő»-nek átalakított hajdani lőpor­malomba (Pulverstampf),, hol a főváros nevében rendezett vacsora várt ránk, azaz ; hogy n>i vártunk, mivel addig míg hozzá elhelyezkedhettünk, elég időnk volt elmondani vendégeinknek, hogy az itt nagy bőségben bugyogó és két nagy tavat alkotó langyos forrásokból vezették be a vizet Aquincumba, először is az Budapest Régiségei. IV. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom