Budapest Régiségei 4. (1892)
Frölich Róbert: Aquincumnak római feliratai : 2. közlemény 125-156
139 Antonius Filoquirius, Aquincum augustalisa (1. a 15. számú feliratot) Vibia Serapiának, a ki, ha neje volt, nem volt törvényes mdje. (3402.) 48. sz. E feliratot egy sarkofagról másolta le Sz.-Fehérváron Megyerics (Mezertius), az Ő másolatát pedig többen használták. A feliratot úgy látszik Megyerics ideje óta ft 516) nem látta senki s így elveszettnek kell tartani. Olvasd: D(is) m(anibus). M(arcus) Aurel(ius) Tertullussexvirum col(oniœ)Aqfuincensis) sibi et lulice ürsulce coniugi carissimce aeternitatis memóriám posuit M. Aurelius Tertullus az aquincumi coloniának sexvirje örökké tartó emlékül állította a kőkoporsót magának és drága nejének, Julia Ursulának. Tertullus e szerint sexvir Augustalis volt (1. a 15. sz. feliratot) és örökké tartó emléknek nevezi a koporsót, miután ilyenben békében nyugodhatott a halott, feltéve, hogy ki nem rabolták, a mi az ó-korban nem ritkán történt. 49. sz. E kőkoporsót Milles angol utazó látta Ó-Budán Schechiny (helyesebben Zichy) grófnő háza előtt az udvaron, de már akkor is törve volt, a mikor lemásolta ; azután látta Bél Mátyás is, ki szintén leirta. A jelen évben, mikor azt a régi épületet lebontották, a melynek helyére a dohánygyár épült, újból napfényre kerültek a kőkoporsó töredékei s ezeket most már az aquincumi múzeumban őrzik. A feliratot mostani állapotában következőképen másoltam le :
