Budapest Régiségei 4. (1892)

Frölich Róbert: Aquincumnak római feliratai : 2. közlemény 125-156

12:9 Olvasd : '[/]w[c]/o Septimio lu[l]iano annonim I et Lucio Sept(imio) Caesiano annorum I; faciendum curavit Sept(imius) Celer sexvirum col(oniae) Aq(uinci) Aurelia Caen[u\s

a parentes fil(is) car(issimis) p(osuerunt) Praesent[e] et Extricado co(n)s(ulibus). E sírfelirat szól Lucius Septimius Julianusnak és L. Septimius Csesianusnak, kik mindketten egy éves korukban haltak meg; a sírfeliratot felállították a gyermekek szülei Septimius Celer aquincumi sevir augustalis és Aurelia Caenusa Praesens és Extricadus consulok idejében 217-ben Kr. u. (3620). 31. sz. E kőkoporsó találtatott 1877-ben Duna-Bogdányban a római táborhely közelében, jelenleg a nemzeti múzeumban van. Olvasd : M(arco) Aurel(io) Marciano in flore aetatis constituto hominibus erepto, Aur(elius) Marcus dec(urio) col(oniae) páter et sibi. A koporsót készítette magának és fiának M. Aurelius Marcianusnak, ki élete virágjában állván, a halál által az emberek közül kiragadtatott, atyja Aurelius Marcus az aquincumi coloniának decuriója. Megjegyzendő, hogy Marcus e feliraton először mint praenomen, azután mint cognomen fordul elő, a mi a harmadik századra vall. — Kiadta e feliratot Rómer Arch. Közi. 11, 1, 33 1. 32. sz. A kőkoporsó, melyen a következő felirat van, 1814-ben találtatott Bicskén (Fehérmegyében), jelenleg a nemzeti múzeumban van. Budapest Régiségei. IV