Budapest Régiségei 4. (1892)

Kuzsinszky Bálint: Az építkezés Aquincumban 73-123

lit a Kr. e/I. század elején találta fel a fűtésnek azt a módját, melylyel mi is romjaink között úgyszólván lépten-nyomon találkozunk. Ez az úgynevezett alfú'tés, vagyis à fűtésnek az a módja, hol a helyiségek a padozaton át kapták melegségüket. Az itáliai római épületmaradványok között úgyszólván csak a fürdők azok, melyek ezen rendszer szerint voltak fűthetők. Lakóházakban nem találjuk nyomát. Máskép áll a dolog északon. A zord klirna arra kényszerítette a lakosokat, hogy ugyanazt a fűtési rendszert, mely különben a fürdőknél volt szokásos, a lakóházakban is alkalmazzak. E tekintetben Aquincum lakóházai nem az egyetlenek ';. az Alpeseken innen fekvő összes római telepek e tekintetben hasonlók egymáshoz. Hogy a melegség a padlón át a helyiségekbe jusson, elengedhetetlen követelmény volt, hogy a padozat alul egészben vagy legalább részben üres legyen. A fürdőkben azt találjuk, hogy az egész padozat alatt üres tér terült el, a lakóházakban ellenben többnyire a padozat csak kisebb-nagyobb részben volt alul üres. Ez volt t. i. egyetlen módja annak, hogy a lakóhelyiségek hőfoka ne legyen oly magas, mint a minőnek a fürdőkben kellett lenni. A padozat alatti üres tért, vagyis a hypocaustumot úgy állították elő, hogy a padozatot többé-kevésbbé magas s többé-kevésbbé egymástól távol álló oszlopokra fektették. Maga az alap, melyen az oszlopocskák állanak, rendszerint terrazzoval, azaz apró tégla és mészkeverékréteggel volt bevonva. Az oszlopok sohasem valók mészkőből. A meleg, mely a hypocaustumot átjárta, könnyen átégette volna a mészkövet s hasznavehetetlenné tette volna. Vagy trachytból készültek, vagy pedig több egymásra fektetett téglából állanak. A trachytpillérek általában gyakoriabbak és pedig egyetlenegy eset kivételével kiugró lábbal és fejjel vannak ellátva. Csupán a nagy fürdő caldariumában levők egyszerű kőhasábok, fejőket külön ráhelyezett abacuslapok képezik. A téglák, melyekből helyenként a hypocaustum pilléreit alkották, kivétel nélkül négyzetalakúak, egy-egy nagyobb téglalap szolgál alapúi s betetőzésül. (V.o. a4.ábrát). Korongtéglákat nálunk nem találunk e czélra alkalmazásban. A mi a padozat szerkezetét illeti, az tekintet nélkül arra, vájjon a pillérek kőből vagy téglából valók voltak, lényegében azonos volt. A pillérek szabályos sorokban s egymástól egyenlő távolságban állván, mindenekelőtt nagy négyzetalakú trachytlapokat helyeztek, úgy hogy mindegyik pillérre 4—4 lapnak 1 — 1 vége nehezedett. Egyetlenegyesetben alkalmaztak e czélra hatalmas, óo X 60 cm. nagyságú téglalapokat. Ez az egy eset a nagy fürdő tepidariumában forog fenn, a hol a pillérek maguk is téglából állottak. Ezen lapok egyébként csak a padozat alapját képezték, melyre egy többé-