Budapest Régiségei 4. (1892)
Kuzsinszky Bálint: Az építkezés Aquincumban 73-123
Ili kevésbé vastag terrazzoréteg következett. A nagy fürdő caldariumában ez a réteg, mely nagyszemű tégladarabokat tartalmaz, 20 cm. vastag, az egész padló vastagsága pedig 27 cm. Másutt a terrazzoréteg vékonyabb, de még mindig elég tetemes, úgy hogy gondolkozóba ejti a szemlélőt, mikép melegedhetett át. Bizony ez csak erős és folytonos tüzelés mellett történhetett. Különben nem volt szabad, hogy a padozat túlságosan áthevüljön, mert lehetetlen lett volna azon járni-kelni. Hogy ez megakadályoztassék, csinálták éppen oly vastagra a padozatokat. Mint már megjegyeztem, a padozat nem volt mindenütt egész kiterjedésében alul üres. Lakóházakban a hypocaustum rendszerint a padozat egy része alatt terül el csak, minek következtében az egyes helyiségek nem voltak ugyan egyenletesen melegítve, de túlságosan sem. Azért a fürdők egyes mellékhelyiségeiben is ugyanazon rendszer szerint rendezték be a fűtést, mint a lakóházakban, másrészt pld. a mezei út szomszédságában fekvő egyik házban találunk egy helyiséget, hol a hypocaustum az egész padozat alatt elterjed. A mennyire Aquincum egyéb középületeit ismerjük, a palaestra az egyetlen, melynek egyik része alfűtéssel volt ellátva. Itt is oly berendezéssel találkozunk, mint a lakóházakban általában. Az eljárás rendszerint az volt, hogy a padozat alatt egy a kemenczével közvetlen összeköttetésben álló, többé-kevésbbé széles csatornát építettek, a melyből egy vagy mindkét oldal felé szűkebb csatornanyílások ágaztak ki. A meleg levegő előbb a főcsatornába tódult, majd innen a szűkebb közökbe oszlott el. Egyebek között ilyen a hypocaustum beosztása a palaestra keleti tractusában. A főcsatornában, tekintettel szélességére, két sor trachytpillér állott, melyek a padozatot alátámasztották. A kiágazó közökben ezekre nem volt szükség, mert a fedőlapok átfoghatták. A magánházakban rendszerint a kemenczéből kiinduló csatorna ép oly szűk, mint a belőle kiágazó oldalközök. Három helyütt a helyiség közepéig vezetett meleg levegő az oldalfalak irányában sugárszerüleg talált utat, sőt egy esetben aztán az oldalfalak mentén is tovább terjedhetett. Arra is van eset, hogy az a szűk köz, melybe a kemenczéből a meleg közvetlenül betódult, mindinkább bővült s e részen a padozat oszlopocskákon pihent. Általában igen változatos a hypocaustumok beosztása, valahányszor arról van szó, hogy a padozatnak csak egy része kapja közvetlenül a meleget. Az alfűtés magassága elsősorban attól függött, milyen természetű épület melegítésére szolgált. Fürdőkben általában tetemesebb volt, mint a magánházakban. A legnagyobb — r8o m. — a nagy fürdő tepidariumában és caldariumában. Magas hőfok alacsony hypocaustum révén is volt elérhető, ha a