Budapest Régiségei 3. (1891)

Hampel József: Aquincumi temetők : 1881-1882. évi följegyzések alapján 47-80

gyakoribbá. Rendszerint fa- vagy kőköpenybe szokták állítani, hogy a föld súlya meg ne ártson neki. Ezúttal nem találtam sem fa-, sem kőburkolat nyomát. Az egyik ólomsír mégis kiállotta a föld súlyát s az elemek behatását, csak a feneke széleit rágták ki több helyütt a nedvességben föloldott sók. e) Régibb táblákból rakott sír. Egy sírt (28. sz.) régibb föliratos sírtáblák fölhasználásával készítettek. E régibb táblák fontosabbak mint az üres sír. Éjszaki végét sírtábla töredéke zárta be. Ez egy kilencztagú család sírtáblájából való, melyen csupa név maradt meg. * Nyugoti falát keskeny oldalára és az írással befelé helyezett, majdnem ép sírtábla képezte. A tábla majdnem két méternyi hossza és több mint 90 cmnyi szélessége különösen alkalmassá tette arra, hogy egy sír oldalát képezze. A sírtábla azt a typust mutatja, mely Pannoniában gyakori. Fölül csúcsba futó, delphinekkel ékített orma van, a párkány alatti négyszögmezőt domborműves koszorú ékíti és a főhelyet keretes mező foglalja el a fölirattal. ** A fölirat négy soros és szól Marcus Valerius Fidusnak a X. iker legio katonájának, a ki, valószínű értelmezés szerint, Forum Juliumból (ma Fréjus) származik és a tribus Aniensishez tartozott, kilencz évig szolgált és Vibianus századához tartozott. Az emléket (ismeretlen) örököse állíttatta. f) Szerte heverő föliratos táblatöredékek. A sírmező déli vége felé a földben szerte néhány csonka föliratos kőemlék akadt, melyek úgy mint a most említettek, sírok építésére szolgálhattak. Volt egy családi sírtábla ketté törött töredéke.*** Egy másik szintén négy darabra volt törve, de fölirata teljesen érthető; arról értesít, hogy Aurelia Quinta 18 éves, 2 hónapos és 2 napos leánya, Aurelia Victorina számára állíttatta.")" Egy harmadik családi sírtáblának csak jobb oldali része maradt, a kedvelt röpkény-levelet példázó levélfüzér szegelyzi keretét. A föliratból megtudjuk, hogy egy Ingenuus Tertius Tutor nevű egyén hét különböző családjabelijének állította az emléket, ft g) Fortunatus sirtáblája. Külön figyelmet igényel az így szerte lelt sírtáblák sorából egy tábla, mely ugyan szintén csonka, mert a fölírásos lapból az egyik keretszegély hiányzik, úgyszintén hiányzik a tábla felső és alsó végdarabja, de megvan majdnem teljesen a fölirat és a röpkény-folyondárral díszített baloldali keret. * Közölte és magyarázta Fröhlich R. Arch. Értesítő, 1890. 325—326. 1. — Arch, epigr. Mitth. 1890. 76. 1. 66. sz. ** Leírta és magyarázta Fröhlich. Arch. Ért. 1890. 320. 1. —Arch, epigr. Mitth. 1890. 75. 1. 64. sz. *** Fröhlich. A. É. 1890. 324 — 325. 1. 48. szám. f Vesd ö. Fröhlich. A. Ê. 1890. 253—234. 1. 34. szám. — Arch, epigr. Mitth. 1890. 73. 1. 58. szff Lásd a föliratot. Fröhlich. A. É. 1890, 326. 1. 50. sz,