Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

40 minoriták temploma nem itt, hanem a mai várszínház helyén állott, mely a minoriták templomából lett átalakítva. Ki hitte volna, hogy az akadémia történelmi bizottsága nem nézi meg jobban a dolgot, mielőtt századokra szóló emléktáblát állít egy épületbe ! Azóta kitűnt, hogy az akkor befalazott emléktáblák közül több van, mely épen nem áll a maga helyén. Következett Ó-Budának virágkora az Anjouk alatt. Róbert Károly fölváltva Visegrádon és Ó-Budán tartózkodott. Képzelhetjük, hogy Zách Feliczián esete után a királyi család elvágyódott Visegrádról, és több körülmény arra vall, hogy Ó-Budára tette át lakását, ha nem is állandóul, de Nagy Lajos anyja tartózkodásául ezt szemelte ki, mert I. Lajos már uralkodása második évében 1343-ban új-budai várát minden jövedelmeivel együtt anyjának adományozta (Acta Monial. Vei. Bud. 18. es. 3. sz. Ruppnál «Budapest»), és ez magában véve is elég bizonyíték arra, hogy Ó-Budán két vár volt, mert hisz a káptalan tulajdonát képező várat, melytől' várnagya bért fizetett és a melyet később becserélt, nem ajándékozhatta el édes anyjának. Hogy pedig az 13 ç 5-ben végbement cserénél jóval előbb már az egész királyi udvar itt lakott, azt az idézett okmányokból értettük meg. Bátran mondhatjuk, hogy I. Lajos, a méltán nagynak nevezett király korában az ország fővárosa Ó-Buda vala. Új-Buda a káptalantól nyert birtokkal egyesíttetvén, királyné városának lőn elnevezve és királyi oklevél által visszanyeré önállóságát és városi szabadságát, melyet Imre királynak az ó-budai káptalan részére tett adományozása által elvesztett vala. (Wenzel budai regesták II. 338.). A vallásos anyakirályné, kit fia nagyon tisztelt és szeretett, szebbnél-szebb templomokat épített, és klastromokat alapított Ó-Budán és közelében ; a nagy udvartartás és sok idegen befogadása kedvéért a királyi várak bizonyosan tetemes átalakításon mentek keresztül. És hogy Nagy Lajos egész haláláig, mely 1382-ben Nagyszombatban következett be, Ó-Budán lakott, bizonyítja az, hogy anyjának 1380-iki deczember 29-én történt elhunyta után, a ki végrendeletéhez képest az ó-budai Clarissák templomában lőn eltemetve, 1381-ik évi márczius közepe tájára, Lengyelország egyházi és világi főurait országgyűlésre Új-Budára hívta össze, kik a nagy távolság daczára, nagy számmal meg is jelentek. (Wenzel budai regesták II. 392.). Az özvegy királyné, Nagy Lajos anyja, Eczelburgot = Új-Buda várát menyének, Lajos király nejének, örökül hagyta 1380 április 6-án kelt végrendeletével. Miután ez is özvegygyé lett, Mária királyné leányával együtt, megmaradt eddigi székhelyén és a két asszony Gara Miklós nádor tanácsával élve, ismét kormányozta az országot. A négy évvel később magyar királyivá koronázott Durazzói Károly, szintén Nagy Lajos új-budai palotájában vett szállást, és itt ment végbe ama véres dráma, mely az özvegy királyné és Gara nádor által előkészítve, Forgács Balázs orgyilkos keze