Budapest Régiségei 3. (1891)

Gömöri Havas Sándor: Budapest multja és a királyi várak Ó-Budán 3-40

41 által, II. Károlyt rövid idő múlva kiszólítá az élők sorából. (Turóczi Descriptio miserabilis casus Karoli Regis Cap. VI., VIII. Wenzel budai regesták II. 369., 370.) Míg Zsigmond első neje, Mária élt, addig ő is gyakran megfordult Ó-Budán ; de mint láttuk, 1390-ben már külön házzal bírt a mai várban ; néhány évvel utána Mária meghalt; Zsigmond pedig 1417 táján ugyanitt a várban, «fris» palotáját építé föl. Ezentúl Ó-Buda megszűnik a királyok székhelye lenni. De Zsigmond második neje, Ciliéi Borbála Eczelburgot választá lakásául és a palotának helyreállításához fogott; erről bizonyságot teszen az idézetek között $. sz. alatt közölt, Bécs város polgármesteréhez 1425-ben írt levele, melyben e czélra két téglaégetőt kér magának küldetni, mivel ilyenek az országban nincsenek. Hogy I. Mátyás édes anyja, Szilágyi Erzsébet is itt lakott, bizonyítja a királynak 1477-ben kelt levele, melyben anyjának a saját ó-budai várában lévő Szent Erzsébet-kápolna rectora, Thasnádi János csanádi kanonok javáfa a szttornyai birtok adományozását megerősíti. És ügy látszik Eczelburgnak ez volt az utolsó «királyi» lakója. Ezentúl a pesti Új-Vár állandóul fölveszi a «Buda» nevet, a hajdani Eczelburg = Új-Buda pedig beolvad Ó-Budába. Ec^elburg mint láttuk, megtartotta német nevét mindvégig. A Zsigmond király idejében gyűjtött és használt úgynevezett «budai törvénykönyvben» (Ofner Stadtrecht) Eczilburg mint külön városrész említtetik Ó-Buda és más, a mai főváros területéhez tartozó városrészek mellett. Utoljára Oláh Miklós, esztergomi érsek említi 15 36-ban Brüsszelben írt Hungária et Attila czímü könyvében. Nevezetes jelenség, hogy az újonnan keletkezett Budavár úgyszólvá egészen német, melyben a magyarság csak tűrt és a Stadtrecht-ben igen mostoha szerepre kárhoztatott elem, Ó-Buda pedig tősgyökeres magyar volt. Eczelburgban kétségkívül sok német lakott magyarokkal és más nemzetbéliekkel vegyesen, különben nem tartotta volna meg nevét. 13 5 5-ben Ó-Budának a káptalantól becserélt részével egyesíttetvén, a magyarság túlsúlyra emelkedett. Nem tudván a törökök folytonos zaklatásait eltűrni, miután az előkelő és vagyonosabb lakosság és a ki csak szerét tehette, már a XVI. század negyvenes" éveiben Ó-Budáról elmenekült, a honnmaradtak mintegy 5000-en kérték Pálffy csász. tábornokot, hogy őket máshová telepítse ki. El is vonultak mindenestől a mit magukkal vihettek 1595-ik évben Esztergomba, és Ó-Buda lakosságának legnagyobb része ott telepedett meg. Hogyan nézett ki Ó-Buda még a múlt század elején, mutatja az ide mellékelt és szintén Lanfranconi gyűjteményéből vett kép. Rupp azt véli, hogy ezen kép Buda-Újlak területi viszonyainak nem felel meg és hogy ezek egy dervis kolostor romjai. Nem vagyok vele egy véleményen, én a képet az akkori viszoBudapest Régiségei. III. 6