Budapest Régiségei 3. (1891)

Frölich Róbert: Aquincumnak római feliratai 141-164

M9 Olvasd: Nymphis M(arcus) Foniacius Verus q(uin)q(uennalis)< sacerdofalis, dignissimis merítő. M. Foniacius Verus Aquincum quinquennalisa, ki egyszersmind a provincia papja is volt, a nympháknak szentelte ezen oltárt. • Foniacius az aquincumi coloniának quinquennalisa volt, tehát a censori teendőket végezte ; miután minden ötödik évben szokták összeállítani a senatusnak — ordo — lajstromát, az ezt végző legmagasabb hivatalnok az ötödévi hivataloskodástól vette nevét — azért quinquennalis. • Foniacius azonban előzőleg már a provincia, t. i. Pannónia inferiornak főpapja, sacerdos-a volt és miután hivatalos éve letelt, megtartotta a sacerdofalis czímet. Az ilyen sacerdos a tartomány leggazdagabb és legtekintélyesebb embereihez tartozott, kik római lovagok voltak vagy már hazájukban a legmagasabb hivatalokat viselték.. Teendőjük volt a császárok cultusát intézni, a császár tiszteletére tartott ünnepélyeket vezetni. (Marq. IV, 504. 1.) A nympháknak bizonyosan azért szentelte az oltárt, mert Buda vidékének gyógyhatású forrásait használta és talán fel is épült vagy meg is javult egészsége (3488. sz.) 18. E felirat eredeti ielhelyét nem ismerjük ; azelőtt Miga^i bibornok kertjében volt (Verőcze m.), jelenleg a nemzeti múzeumban őriztetik. SIL D/M^ ACCMAXÏ MVS DIC COL•AQ VIQQV S LM Olvasd : Sil(vano) d\o\m(estico) Acc(ius) Maximus d[e)c(urio) col(oniae) Aquifncensis) q(uin)q(uennalicius) v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). Accius Maximus az aquincumi colonia tanácsnoka, ki már a quinquennalisi hivatalt is viselte, a házat őrző Silvanusnak szentelte ezen oltárt. Accius Maximus az aquincumi coloniának nem közönséges tanácsnoka volt, hanem olyan, a ki már hazájában ,a censori méltóságot, a quinquennalitas hivatalát is viselte és az a méltóság a legmagasabb volt, melyet tanácsnok elérhetett, azért Maximus is a legelső rangú tanácsnokok közé tartozott (3492, sz.) • ' .