Budapest Régiségei 2. (1890)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi ásatások, 1881-1884 és 1889 ; Függelék: az ásatások területén talált érmek leirása 75-160

Ôf állottak. Ilyenekkel természetesen csak a főutczákon találkozunk. A mellékutczák, melyek mentén magánházak emelkedtek, reánk a komorság benyomását tették volna. A dolog természetében rejlik, hogy a központtól távolabb eső utczák voltak a legegyszerűbbek. Leginkább ezekre szorultak a magánházak. Ily részt tüntet fel azon épületcsoport, mely a kiásott terület délkeleti sarkát foglalja el. Ha különben nem is tudnók, hogy az itt állott épületek mik voltak, az itt fel-r fedett két utcza (E és F) szűk volta maga is elárulná, hogy a telep kevésbé jelentékeny részén vagyunk. Lássuk először is az E utcza környezetét. Kelet felől jőve, jobbra ott látjuk egy hosszúkás négyszögű épület (XII) romjait. Két egymás mellé épült lakóház; a nyugot felé eső bejárata kis háromszögű térre nyilott, mely az E utcza kanyarodása és e ház homlokvonala által képződött. A másik, hozzá háttal épült lakosztályét nem ismerjük, ha csak azon szűk ajtó nem volt az, mely a megkeskenyűlt E utcza felől nyílik s közvetlenül a fütőkamrába vezet le. Különben ez az ajtó volt az egyetlen, mely épületünknek az E utczára néző hosszú falát némileg megszakította. A túlsó oldal sem volt különb. A legszélül látható csekély falmaradványok igénytelen épületre (XI) vallanak. Odább a fürdő (IX) laconicumának tagozatlan hosszfala emelkedett, nyugot felé pedig a kilátást a fürdő várótermének keleti oldalfala zárta el. Ugyancsak e helyiség egy másik fala határolta az E utczát dél felől azon sarkig, melyet vele az F utcza képez. Szemben vele ismét egy lakóház (VII) emelkedett, a melynek homlokfalából azonban úgyszólván semmi sem maradt fenn. A mi az F utcza környezetét illeti, nyugot felől egy még csak részben kiásott épület (VIII) falait látjuk. Minden valószínűség szerint ez is lakóház volt. Széles kétosztású kapuja (i) ezen utczára nyílott. A túlsó oldalon levő két épület egyike (XI) fürdő, a tőle délre fekvő másik (X) ellenben egy nagyobb terjedelmű lakóház. A fürdő bejárata ugyanezen utczáról vezetett, de már a lakóházba aligha lehetett innen jutni. A négyszögű osztályok, melyek az utcza mentén láthatók, az utcza felől gondosan elzárt gazdasági helyiségek voltak. Maga az épület homlokzata kelet felé nézett. Visszatérve az E utczára, innen nyugot felé terjedő részének eddig még csak északi oldalát ismerjük. A D utcza torkolatáig feltárt csekély falmaradványok (VI) egy vagy két erre fekvő lakóházhoz tartoznak. Erre nyiltak az épület belsejébe vezető bejáratok. A kelet felé eső széles kapunyilás (g) a legjobban fenmaradtak egyike. Nemcsak a széles küszöbkő fekszik eredeti helyén, hanem a kőből faragott két ajtófél alsó részei is még fennállanak. A kapu, melyen át egyenesen a ház udvarára lehetett jutni, kétszárnyú ajtóval