Budapest Régiségei 2. (1890)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi ásatások, 1881-1884 és 1889 ; Függelék: az ásatások területén talált érmek leirása 75-160

86 volt elzárható, melyek kerek csapokon forogtak. Elzárásuk az ajtófelek közé szorított vízszintes rúddal történt. A gyakori nyitogatás következtében az ajtószárnyak negyedkör alakú nyomokat vágtak be a küszöb lapjába. A másik ajtónyilás, melynek küszöbköve részben szintén még a helyszinén (f) látható, alfütéssel ellátott helyiségbe vezetett. A padozatból nem maradt fenn semmi. A meleg levegő a helyiség északi részén még aránylag eléggé épen maradt csatornanyilason (a) jött s körülbelül hasonló szélességű melegvezető csatornán terjedett a küszöb tájáig, a hol aztán kétfelé oszlott. A hypocaustum hasonló berendezésével ismételten találkozunk romjaink közt. A lakóházak egyes szobáit ugyanis kivétel nélkül úgy fűtötték, hogy a meleg levegő közvetlenül csak a padozat egy részét érhette. A D utczán túl a vásárpiacz (IV) romjai emelkednek. Déli hátfala az £", a keleti a D utcza felé van fordítva. Harmadik oldaláról a C utcza határolja. Ugyancsak háromfelől utczák zárják körül a nagy közfürdőt (III) is. Keleti hosszfala a D utczára nézett, de épúgy mint a vásárpiacz, egészen zárt volt. Szóval a D utcza összbenyomása, bár a telep központjához jóval közelebb esik, mint az odább fekvő E és F utczák, semmivel sem lehetett élénkebb ez utóbbiakénál. Mintegy átmenetet képez e részben a B íőutcza. Dél felől ugyan itt is csak a nagy fürdő zárt falát találjuk, de már a túlsó oldalát oszlopsorok szegélyezték. Erre nézett ugyanis egyrészt a sétacsarnok (II), másrészt a tornacsarnok (I) oszlopfolyosója. Körülbelül hasonló volt az A utcza képe. Innen nyílott a sétacsarnok nagy bejárata (b). Odább észak felé pedig a korcsma-helyiségek (cauponae) hosszú sora kölcsönzött élénkséget az utczának. Legalább az egy négyszögű helyiség (4) könnyű falszerkezete egy ilyenre vall. Legvégül, a kocsiút tőszomszédságukban látható négyszögű falazat (a) nyilván szobortalapzatul szolgált. Az utcza szemközti oldalát a palaestra (I) zárt hátfala foglalta el. A legváltozatosabb, legmozgalmasabb képet azonban valamennyi között kétségkívül a C utcza nyújtotta. A táborhoz legközelebb esvén, a forgalom itt és a szomszédos vásárpiaczon (IV) volt a legélénkebb. Mindazok, kik a nagy fürdőt föl akarták keresni, ezen utczán mentek át: innen nyilt a bejárat. v.\: Mint már röviden érintettük, kétfelől oszlopcsarnokok szegélyezték. Legszánandobb állapotban maradt ránk a keletnek fekvő. Éppen csak a csatorna mentén készült hosszú alépítmény van meg, melyen az oszlopok sora állott. Az oszlopok egymástól való távolságára szerencsénkre a falazat északi részén látható két kiugrás enged némi következtetést. Különben a felépítményből nem ismerünk semmit. Egyetlen oszloprészt vagy párkánydarabot sem tudok, mely itt napfényre került volna. A közfürdő felől a csarnokot két párhuzamos