Budapest Régiségei 2. (1890)

Gömöri Havas Sándor: Az ó-budai Fehéregyház 3-50

V földnyíre van eltemetve. Mindezen okmányok ?z állítólag Fehéregyház közelében volt malmokról, és ezeket hajtó vízről szólanak, és víz van bőven, de minden egyéb hiányzik, a mi szükséges. Hivatkoznak Bél Mátyásra, ki Ó-Buda éjszaki határában két nagy, körülbelül száz lépésnyi körözettel biró forrásvizet említ, melyek egyike alig jo lépésnyire már malmot hajt, (8) Világos, hogy Bél a békásmegyeri malom és az előbbi lőportörő (Pulverstampf), most római fürdő, tavait érti. Esze ágában sem volt arra gondolni, hogy ezek közelében volt Árpád sírja. Idézik egy régi óbudai polgár nyilatkozatát Schier Xystusnál, mely szerint a Fehéregyház a Pölchen Franki malmától nincs messze, hol jobbra a «Tereigháznak» nevezett klastrom is állott, (9) Némelyek a békásmegyeri, mások pedig a Radl-malmot értik alatta. Megengedjük, hogy Pölchen malma ez utóbbi volt, de a jó polgár csak az ide egész közel eső Victoria téglagyári romokat láthatta, ezek pedig nem voltak, és nem lehettek a Fehéregyház romjai. Itt van —• még mondják — Borbála királynénak 1421-ben kelt alapító (10) és Zsigmond királynak ezt megerősítő oklevele, (11) mely szerint a Fehéregyház közelében volt malmot a királyné az óbudai apáczáknak adományozta. Többször idézett 1882-diki füzetemben ezt úgy magyaráztam, hogy az előbb a római vízvezeték által fölfogott víz, ennek lerombolása után, önvájta árokban folyt a városba, a minek is bizonyos időn át úgy kellett lenni, és ezen épülhetett nem egy, hanem több malom, melyre a városnak szüksége volt, és a melynek vizével telt meg a királyi vár körüli árkolat is, melyet a határjárás is fölemlít. De áll e föltevés a Radl-malom taváról is, bizonyosra vehetjük, hogy az innét akkoriban még dúsabban folyt víz nemcsak egy, hanem több malmot hajtott. Két ténynyel állunk tehát szemben, az egyik az, hogy a Fehéregyház közelében, de nem ám küszöbe előtt — (ante fores) mint Zsigmond rossz látinsága mondja — «bizonyos malom állott», a másik pedig, hogy ez semmi esetre sem lehetett az előbb Pölchenének nevezett Radl-malom. Nem lehetett pedig azért, mivel a határjárásnak a Fehéregyháztól még két métát kellett mennie, hogy a «puteus sub monte fíuens»-t a Radl-malmot elérje. Az 13 5 5-diki határjárásnak oda sem néznek, ebből egyetlen tételt idéznek, mely a Szent-lélekről nevezett keresztes barátok malmánál = a lőportörő-, most római fürdőnél határjelül állott átlyukasztott kőről és a római vízvezeték pilléreiről szól, és ezt az egyik rész a békásmegyeri, a másik pedig a Radl-malom javára szólónak mondja, pedig, mint említem, a két pont épen egy mérföldnyire áll egymástól, és az idézet így kiszakítva az egészből nem jelez semmit. Az egész dolognál pedig legcsodálatosabb az, miképen annak daczára, hogy Erdy, Rupp és Podhradczky.az 135 5-diki metalist jól ismerték, hivatkoznak reá és egész passusokat idéznek belőle, és olvasták, hogy az Alba Ecclesia az észter-