Budapest Régiségei 2. (1890)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi ásatások, 1881-1884 és 1889 ; Függelék: az ásatások területén talált érmek leirása 75-160

Ill mes tartózkodási helyül kínálkozott. Sőt nem lehetetlen, hogy ilyenkor maguk a mutatványok is itt történtek. Ez azonban csak ritkán eshetett meg. Tulajdonképeni szinhelyök a palsestra udvara volt. 28 m. hosszú s tán ugyanoly széles tere kétségkívül alkalmasabb volt e czélra, mint a keleti, szűk tornácz. Északkeleti sarkában ott látjuk még a kövezet egy részét : többékevésbé szabályos négyszögű mészkőlapok ; eredetileg az egész tér ilyenekkel volt burkolva. Fölül nyitott lévén, természetesen az esővíz elvezetéséről is gondoskodni kellett. Tényleg ott találjuk déli oldalán a csatornát, mely előbb a déli belső tractust, majd a mögötte fekvő oszlopos folyosót szelvén át, a JB utcza északi főcsatornájába szakad. Tetején még ma is az egykori mészkőlapok több darabját látjuk, a melyekkel fedve volt. Odább nyugotnak egy második csatorna ötlik szemünkbe. Ez is a palsestra udvarából indul ki ugyan, de miként esési szintje mutatjay az udvar vize nem nyerhetett rajta lefolyást, ellenkezőleg oda folyt a víz a szomszédos szobából. Belül az udvart, az oszlopok tövében két lépcsőfok szegélyezte. Az alsóból még jókora darab maradt fenn eredeti helyén, a keleti oldal felső részén. 57 m. hosszú, 0'$ 5 cm. széles és 0*3 cm. magas kőhasáb, melynek az udvar felé eső széle meglehetősen le van koptatva. A második, felső lépcsőre mindössze az udvar délkeleti sarkában (d), szintén még in situ fekvő talappárkány (14. ábra) enged következtetni. Többszörös fordulatai (Wiederkehre) világosan mutatják, hogy egyrészt a délkeleti sarokpillér basisául szolgált, másrészt pedig mindkét végéhez hasonló tagozású kőhasáboknak kellett csatlakozniok. Az udvarról szólva, nem hagyhatjuk végül teljesen szó nélkül azon kődúczot (15. ábra) sem, mely jelenleg az udvar közepe táján hever. Minden csonkasága daczára sem lehet kétség, hogy valamely, falhoz támasztott pillér egyik végső darabjával van dolgunk. Alapja 47 cm. széles és 90 cm. hosszú négyszög, magassága bizonytalan. Három oldallapját párkányszerű keret szegélyzi, a melyet a közbezárt mezőtől az ismeretes gyöngysor választ el. Ugy kell lenni, hogy a pillér lerombolása alkalmával lezuhant mostani helyére s szerencsére ott maradt a mai napig. Eredeti helyét természetesen bajos volna meghatározni. * • Miután végigjártuk így a palasstra összes részeit, vessünk még egy rövid pillantást az A utcza túlsó, keleti oldalára. A sarkon, melyet a B utczával képez, egy második nagyobb terjedelmű épület romjai tűnnek szembe (L. a mellékleten II.). Ha egyéb nem maradt volna reánk mint azon néhány fal, melyek egyrészt a két utcza felől határolják, másrészt három különböző nagyságú részre