Budapest Régiségei 2. (1890)

Gömöri Havas Sándor: Az ó-budai Fehéregyház 3-50

9 társulat 1882-ik évi november 14-én tartott ülésén egy nagy fali térkép és a helyrajzi viszonyokat föltüntető dombormű segélyével magyaráztam az adatokat, melyek a Fehéregyház helyének meghatározására vezettek. Az ennek folytán keletkezett, nézetemtől eltérő véleményeket, melyekre annak idején az «Archaeologiai Értesítő» -ben feleltem, röviden érintem, és a Fehéregyház keresésére irányzott 1884. és 1885. évi ásatások dologi lefolyásával is beszámoltam ezen folyóiratunk tavali I. évfolyamában. Érzem azonban, hogy ezzel a közönséget oly élénken foglalkodtató ügy részemről nincs befejezve. Első értekezésem megjelenése óta nyolcz év telt el; írtam azt egyedül az előttem fekvő okmányok egybevetése után, és járva-kelve a helyszínén, mielőtt az adatok igazolása kedvéért egy kapavágás is történt volna. Azalatt pedig •— legutóbb 1886-ban — egy-két röpirat jelent meg, mely az enyémtől eltérő álláspontra vélt helyezkedhetni és a maga részére követeié az elismerést. A közönség tehát most is tájékozatlanul áll a kérdés előtt. Útonútfélen azt kérdik tőlem : hogy vagyunk hát a Fehéregyházzal •— Árpád sírjával? Szeretnénk már valami bizonyosat tudni a dolog felől, stb. Különben is «Budapest régiségei» föladatának tartom, hogy a főváros területén előforduló történelmi és műemlékek ügye minden irányban alaposan megismertessék, és a közönség.teljes tudomást szerezhessen érdekes régiségeink mindegyikéről. És kötelességemnek ismertem, hogy a főváros törvényhatósága részérő] elénk tűzött, kiváló érdekű föladat megoldása érdekében erkölcsi felelősségem alatt megindult és befejezett munkálatok eredményeit egy keretbe foglaltan, ezen folyóiratunkban állítsam össze, hogy kortársaink és az utánunk jövők együtt találjanak minden adatot, mit az ó-budai Fehéregyház múltja, többször megkisérlett keresése és helyének meghatározása érdekében napfényre hoznunk sikerült. Mi először is az ó-budai Fehéregyház múltját illeti, erre nézve azt írja dr. Wenzel Gusztáv a «Történelmi tár» I. 1855-ik kötetében: «101$ körül Szent István építtette Ó-Budán a bold, szűz Mária tiszteletére azon templomot; mely «fehérnek» neveztetett és a melyet Anonymus 52-ik fejezetében említ, hogy ez már 101 ^-ben készen állt, kitetszik a pécsváradi apátságnak ezen évben kiadott alapító leveléből.» (1)* E szerint a Fehéregyház királyi kápolna, kőből épített kisebb szentegyház, kezdetben a benczések javadalma volt. Fehérnek nevezték megkülönböztetésül más templomoktól, melyek akkoriban, sőt még később is, mint maiglan a felvidék több helyein, fából épültek. Későbben, talán már 1022 táján, midőn Szt. István Turóczi szerint (Chronicon I, fej. 31. 1.) a budai prépostságot és főegyházat alapította, ennek birtokába került a Fehér* A zárjel alatt levő számok a dolgozat végén álló idézetekre vonatkoznak, Budapest Régiségei. IJ, .2