Budapest Régiségei 2. (1890)

Gömöri Havas Sándor: Az ó-budai Fehéregyház 3-50

10 egyház, és önálló plébániának temploma volt századokon át. Ilyen régi korára vall Anonymus, (2) és Corvin Mátyás is (3), azt mondván róla, hogy az a magyarok megtérése idejében épült légyen föl. Anonymus 52. fejezetének idézett helyén előforduló «ubi etiam» = «holott is» szócskák arra engednek következtetni, hogy a Fehéregyház építése szoros összefüggésben állott Árpád sírjával és talán nem fog bennünket az idétlen révedezés vádja illetni, ha elmélkedéseink körében helyet engedünk a föltevésnek is, hogy t. i. Szent István szándékosan építtette királyi kápolnáját honalapító ősének hamvai fölé vagy azok mellé, melyeknek kegyelettel áldozott ő s az egész nemzet. A dicső múlt emlékeit a megtérés áldásos művének reményeivel egyesíté volt magában a Fehéregyház, mely a hazafias és egyúttal vallásos érzület kútforrása volt századokon át. Avagy miért választotta volna a király szentegyháza építésére éppen e helyet, mely a városon kivül elhagyottan állt, midőn ennél sokkal szebb és alkalmasabb pont kínálkozott akár hány bent a városban, a körül emelkedő dombokon s azok lejtőin? Corvin Mátyásnak IV. Sixtus pápához 1479-ben írt levele, melynek kivo natát (3) sz. a. idézem, tárgyunkra vonatkozólag a legfontosabb okmányok egyike, egész világot derít a Fehéregyház múltjára. Elmondja, hogy «az a hegyek alatti mezőn, a királyi palotától alig egy mérföldnyire áll, ősidőktől fogva nagy tiszteletben tartott búcsújáró hely, hová a bold. Szűz ünnepein az ájtatos hivők nagy sokasága szokott összegyűlni, hajdan plébánia, most hívek hiányában, elhagyottan és pusztán áll a hegység tövében, gyakrabban látogatja ugyan még az ájtatos nép, de szent mise csak ritkán tartatik benne, mivel a plébános, ki egyúttal a budai préposiság és több más javadalmak birtokában van, e szentegyházat csekélynek és haszontalannak tartja, mindössze egy vagy két káplán végzi ott helyette a teendőket, de ezek is fegyelmetlen életök folytán a vallás ügyét s az egyház tekintélyét veszélyeztetik. Ennél fogva a király kéri a pápát, engedné meg, hogy a Fehéregyházba a Remete Sz. Pálról nevezett és erényeinél fogva köztiszteletben álló szerzetes-rendet helyezhesse be, és azt neki adományozhassa, ígérvén egyúttal, hogy az egyház jövedelmeit a szükséghez képest öregbíteni fogja. » Ezt bizonyosan a budai prépost védekezése s ellentmondása, azután pedig a király részéről is kért egyházi vizsgálat követte, úgy hogy a pálosok csak 1484-ben léphettek a Fehéregyház és azzal összekötött plébánia birtokába. De a budai prépost nem nyugodott: II. Ulászló uralkodása alatt VI. Sándor pápánál kieszközölte, hogy a fehéregyházi pálosoktól a lelkipásztorkodás elvétetett és a budai prépostra szállott vissza.* Mindamellett a pálosok a Fehéregyház és klastromuk birtokában meg* Annal. Ord. $. Pauli és kamarai levéltár: Acta. Paul. Albas Ecclesia;.