A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)
Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2007. évben
ves, helyenként sóderes járószintet figyeltünk meg. Az említett épületek megszüntetését követően ipari tevékenységet folytathattak a területen, amelynek maradványait a telek északi részében dokumentáltuk. Ezen a részen két kisméretű (80-90 cm átmérőjű), egymástól 4,6 m távolságban lévő kemencét tártunk fel. Kemencékből álló csoportokat a kutatóárok méretei miatt nem tudtunk megfigyelni Mivel a kemencék a telek északi felében lévő kutatóárokban fordultak csak elő, ezért az egykori ipartelep kiterjedését tekintve feltételezhető, hogy ez a terület északi felében húzódott. Környékükön nagv mennyiségű kerámiatöredék, köztük terra sigillata utánzatok kerültek elő. A kemencéket egy tereprendezést követően legalább egyszer megújították. Felettük újabb, sárga-szürke agyagtéglás planírozási réteg húzódott, amelv esetleg még a kemencékkel egykorú vagv későbbi agyagtéglafalú épületekre utal. Ebbe a planírozásba szabályos, egyenes oldalú és aljú beásás mélyült, melynek betöltésében köves felületet és annak két megújítását figyeltünk meg. Mivel ezt csak a terület délnyugati sarkában sikerült regisztrálni, kiterjedését, irányát és funkcióját nem lehetett megállapítani. Leginkább a Kr. u. 2-3. századra keltezhető útfelületre vagy járószintre engedtek következtetni. A telek keleti felében, egv nyugat felé lejtő beásásban három, elszórt köves-téglás, állatcsonttal kevert planírozási réteget figyeltünk meg. Az árok északkeleti sarkában pedig egy másik, szögletes aljú (L-alakú) beásás részletét dokumentáltuk. A beásás feltöltésében elszórtan kövek jelentkeztek. A régészeti jelenségeket minden kutatóárokban kevert feltöltés fedte, amely felett középkori és római kori anyaggal vegyesen kevert, laza szerkezetű réteg követett. Ezen belül a telek északi felében egy elszórt köves-téglás planírozási is dokumentáltunk. A jelenlegi járószinttől kb. 3,3 m mélységig újkori-modern kori feltöltések fedték a római rétegeket. A régészeti jelenségek 3,3 és 5,3 m között helyezkedtek el. A telek területén a legkorábbi jelenségeket az agyagtégla építmények képviselték, amelyeket vágtak a kemencék. Ez utóbbiak a telek északi felében koncentrálódtak, környékükön sóderes-köves járószint húzódott. A terület nvugati és keleti végében megfigyelt köves rétegek két többször megújított út meglétét jelezték. Kirchhof Anita 10. Budapest, III. ker., San Marco utca 9. - Szomolnok utca 16., Hrsz: 17513 A Fisher Bau Kft. megbízásából 2007. június 4. és július 13. között megelőző feltárást végeztünk az acjuincumi katonaváros délkeleti régiójában található telek területén. A nyugatra eső területen (a San Marco utca 6-8. telken), a 2003-2004. évben folytatott megelőző feltárások során, a liftakna süllvcsztékébcn többször átépített épület maradványaira bukkantunk. (KIRCHHOF 2004, 182) Az idei évben kutatás alá vont San Marco utca 9. telken út és épület(ek) meglétére számítottunk. Az új épület alapozási síkjában még újkori-modern kori rétegeket találtunk. Az ezen a szinten megfigyelt sárgásszürke feltöltődésben lévő növénvi eredetű, rozsdás elszíneződések és helyenként sötétszürke amorf foltok mocsári környezetre utaltak. Feltehetően a mocsaras terület fclszámo-