A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2007. évben

lásával hozható összefüggésbe, vagy azt követően létesítették azt a kelet-nyugati irányú vízelvezető árkot, amelynek aljában homoklerakódást figyeltünk meg. Az árok betöltéséből újkori-modern kori kerámiatöredékek kerültek elő. A liftaknánál és a három süllyesztőknél lehetőségünk nyílt mélyebben megkutatni a területet. A süllyesztékek és sávalapok aljában továbbra is még az újkori mocsaras területre utaló elszíneződések és foltok jelentkeztek. A mocsaras, sárgásszürke, rozsdafoltos agyagrétegben egy szárazabb időszakra utaló, humuszosodott, téglaszemcsévcl és apróbb kövekkel kevert agyagréteg mutatkozott, melyből keltező értékű leletanyag nem került elő. A telek északi részébe tervezett liftakna aljában, közvetlenül a homogén sárga altalaj felett 30-50 cm vastag, téglatöredékekkel kevert, római kori réteget tártunk fel, tetején elszórt köves planírozással. A réteg feltárása során minimális leletanyag került elő, de régészeti objektum nem jelentkezett. Kirchhof Anita Irodalom: KIRCHHOF 2004 - Kirchhof A.: Budapest, III. ker., San Marco u. 6-8. (Hrsz. 17515). Aqfüz 10 (2004) 182. 11. Budapest, III. ker., Selmeci utca 19., Hrsz.: 17408 A Propszt Kft. megbízásából építkezést megelőző feltárást folytattunk a fenti telek területén. Az aquincumi katonaváros délkeleti régiójában található lelőhely környékén, a Zápor utca 23-26. szám alatt végzett feltárások késő római temető sírjait hozták felszínre. (7. kép) (KIRCHHOF 2003; KIRCHHOF 2005; KIRCHHOF 2006a; KIRCHHOF 2006b) A 2007. november 12. és december 5. között folytatott feltárás során, a telek északkeleti negyedében sóderes, aprókövcs római kori járószintet figyeltünk meg. A köves járószint maradványai korábban már a Zápor utca 23. és 25. szám alatti feltárások során is jelentkeztek. (KIRCHHOF 2003; KIRCHHOF 2005) A vékony egyrétegű útfelületet a későbbi, Kr. u. 4. századi temetkezésekkel több helyen megbolygatták, ezért sem a pontos kiterjedését, sem az irányát nem lehetett megállapítani és korhatározó lelet sem került elő belőle. A feltárás során 9 sír beásásának kontúrját figyeltük meg, melyekből kettőt bontottunk ki. A sírok kb. 1,4 m-rel mélyebbre nyúltak, mint az épület alapozási síkja, így azokat az építkezéssel nem bolygatják meg, csak elfedik, ezért később még feltárhatóak lesznek. A megfigyelt temetkezések elsősorban a feltárt terület keleti felében koncentrálódtak, de feltehetően mélyebben már számolhatunk a telek nyugati területére is áthúzódó sírokkal. A temetkezések mindegyikét - hasonlóan a környező telkeken megfigyelt sírokhoz - még a római kor folyamán kirabolták. A telek délkeleti felében feltárt sírban a váz néhány visszadobált csonttöredékét, a lábrésznél pedig egy üvegcsészét és egy sárgamázas edénykét találtunk. A rablógödör visszatöltésében kopott érem és öv bronzveretére bukkantunk, amely alapján férfisírra lehet következtetni. A liftakna északi és déli végében egyegy sír részletét figyeltük meg. A déli oldalon talált sírnak csak az északnyugati sarka nyúlt bele a liftaknába, így feltárása csak ezen a kis szakaszon történt meg.