A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helvszínei és eredményei a 2006. évben

értük el (2-3 méter mélyen), az 5. felületben 4 méter mélységben szürke, agvagos szint mutatkozott, amelyet azonban a dokumentálás után elöntött a Duna, így itt sem sikerült mélyebbre jutni. A 2. felületben a 2 méter vastag feltöltés alatt szintén a fent említett szürke, agyagos réteg jelentkezett, benne egy keletnvugati irányú, sekély teknős aljú árokkal, betöltése az újkori feltöltés volt. Az árok az Aranvhegvi-patakkal párhuzamos, talán a terület északi részén állt egykori malomépülethez (Éliás malom) vezette a vizet. A szürke agyagrétegben szondát nyitottunk, amelyből kiderült, hogy e réteg alatt további szürke, barna homokos szintek, és talán újabb medernyomok voltak. Az előkerült leletanyag alapján (terra sigillata, római kori építési törmelék) a szürke réteg alatti rétegsor már biztosan római kori. Felületben sajnos egyik réteget sem vizsgálhattuk, mivel a Duna emelkedő vízszintje miatt meg kellett szakítani a munkát. A folyamatosan magas vízállás és a nagy mélységek miatt (2-5 méter) a feltáró munkát nem tudtuk folytatni, de a szivattyútelep kivitelezéséhez kapcsolódóan figyelemmel kísértük a földmunkákat, régészeti objektumok nem kerültek elő. A Duna-parton tavalyi évben feltárt csővezeték-nyomvonalra (lásd fent) is most fektették le a vezetéket, amelynek földmunkái során az általunk feltárt V metszetű árok kis részlete, ill. a korábban szintén kutatott mészégető kemence hulladékrétegénck egv része került elő. Északabbra azonban - eltérve az eredeti, tervezett nyomvonaltól - fel nem tárt területen is húzták tovább az árkot, amelynek egv pontján újabb, eddig ismeretlen későrómai kori mészégető kemence keleti széle került elő, ezt metszetben tudtuk dokumentálni (fotó, rajz). A továbbiakban itt régészeti objektum nem mutatkozott, a római épület falaitól keletre behelyezésre került az azokat védő falrendszer is, ezt a munkát is figyelemmel kísértük. T. Láng Orsolya Irodalom: T. LÁNG 2006 - T. Láng O.: Római kon beépítettség kutatása az aquincumi polgárvárostól északra fekvő Duna - parton (Investigation of the use of the Danube bank north of the Aquincum Civil Town). Aqfüz 12 (2006) 60-72. 4. Budapest, III. ker., Keled utca - Jégtörő utca sarok, Hrsz.: 19332/1 A BTM Aquincumi Múzeuma az idei évben is folytatta az úgynevezett „Aquincumi Ilid és kapcsolódó úthálózata" projekthez kapcsolódó szondázó jellegű régészeti kutatásokat. (Lásd még Lassányi G cikkét jelen kötet 102-116. oldalán.) A fent említett telken - amely az aquincumi polgárváros keleti széle, illetve a Gázgyár alatt húzódó úgynevezett keleti temető, illetve a fazekastelep között fekszik - korábban régészeti kutatás nem volt. A rendelkezésre álló topográfiai adatok alapján a várost keleti irányból lezáró városfalat, épületmaradványokat, esetleg már sírokat, vagy ipari objektumokat vártunk a telken. A területen megnyitott 36 négyzetméter alapterületen 2,5 méter vastagságban gázgyári salakot találtunk, alatta pedig természetes homokrétegződést figyeltünk meg enyhe lejtéssel kelet felé. Régészeti leletanyag, objektum nem mutatkozott (szórványként sem!) a területen, az újkori