A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helvszínei és eredményei a 2006. évben

bolygatás alatt csak geológiai képződmények voltak. A mélyítést 104,00-100,40 mAf szintek között végeztük, illetve szondaárokban 99,00 mAf-ig, a feltörő talajvíz miatt. Az említett magasságtartománvon belül mind a polgárváros, mind pedig a Gázgyár területén mutatkoztak már régészeti objektumok. A gázgyári lakótelep délkeleti sarkán végzett 2001. évi leletmentés során méterekkel a jelen terület legfelső homokrétege felett (104,1-104,5 mAf) is faltetők mutatkoztak. Az elvégzett geopedológiai vizsgálatok, a régészeti rétegsor és lelctanvag teljes hiánva alapján a területen ezen a szinten már csak természetes, geológiai jelenségek vannak. Bár a kutatás igen kis területen zajlott (6x6 méter), így csak pontszerű információt adhat, a kultúrrétegek teljes hiányának két oka lehet. A római kori rétegeket cl t á vol í t h at t ák az erőteljes újkori tereprendezés során (esztergomi vasúti töltés építése, gázgyári építkezések). Másrészt elképzelhető az is, hogy a római kor folyamán a polgári település és az ipartelepek, illetve temető között kisebb mélyedés, vizenyősebb területrész húzódott. A kérdés eldöntése csak további, nagyfelületű feltárások során lehetséges. T Láng Orsolya 5. Budapest, II I. ker., Kunigunda irtja - Keled utca vonala, Hrsz: 19599/1, 19838/6 Az aquincumi polgárvárostól nyugatra, illetve a város nyugati részén ELMÚ kábelcseréhez kapcsolódóan végeztünk régészeti munkát. Az átlagosan 80-90 centiméter méhen, a már meglévő kábel nyomvonalán kialakított árkok és kábelfogadó gödrök a Kunigunda útja 47. szám előtti területről északi iramban indultak, majd kelet felé fordulva a Keled utcán haladtak végig, egészen annak keleti végéig, a Szentendrei IIEV sínjéig. A Kunigunda útja vonala az aquincumi polgárváros villaövezetének része, itt a lakótelep és korábbi gyárépítkezések miatt erősen feltöltött talajban a kábelárok nem érintett régészeti réteget. A Keled utca - Kunigunda útja saroknál, a polgárváros nyugati tőszomszédságában, az egykori úgynevezett Katonai Anyagszertár környezetében már néhány ponton érintetlen humuszos rétegsort figyeltünk meg. A területen 1929-ben került elő a polgárváros legkorábbi fazekasműhelye. (NAGY 1942, 629-630) A fazekasteleptől keletre, a Keled utca vonalában (Keled utca 1. előtt) kialakított két kábelfogadó-gödörben azonban már római kori épületomladék és iszapos, feketésbarna talajréteg jelentkezett. Keleti irányban, a nyugati y árosfal szomszédságában, kábelkutató-gödör szélén római kori épület falsarka mutatkozott, omladékkal. (4. kép) Az épületrészlct feltehetően ahhoz a Póczy K. által 1975-ben megfigyelt épületcsoporthoz tartozhat, amelv a települést elhagyó kelet-nyugati főutat kísérte Az. épülteket bolt, műhely, raktár és fogadóként azonosították, (legutóbb: ZSIDI 2003, 157) A Keled utca nyugati városfalon belüli szakaszán további épületrészletcket nem figyeltünk meg, azonban a modern út déli szegébe alatt több szakaszon, faragott mészkőtömbökből kialakított útszegélyt regisztráltunk, ennek kora egyelőre ismeretlen, de nem zárható ki, hogy a Keled utca alatt húzódó, római korban is használt út széle került elő. Az utca római kori clőzményéről Kuzsinszky B. is említést tesz (a keleti városrészben). (KUZSINSZKY 1891, 125)