A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)

A kissingi Pusztatemplom környéken végzett megelőző feltárásról (Budai Balogh Tibor)

tósebb központja Buda területén éppen Békásmegyeren volt, ( KŐSZEGI 1971, 65) a Pusztatemplom környékén e kultúra ugyancsak sírokkal képviselteti magát. (KŐSZEGI 1971, 66; MRT 7, 5/4 lh. 43) A korai vaskorból is temetőrészlet ismeretes. (NAGY László 1963, 531) A temetőhöz tartozó, még feltáratlan Hallstatt-kori telep annak a településláncolatnak volt része, amely egykoron a mai Albertfalvától a Barát-patakig nyúlt. (NAGY László et al. 1959, 248) A késő vaskorban működő békásmegveri eraviscus telep a kora vaskon örökébe lépő dunai településláncolat részét képezte; a római leletek csaknem teljes hiánya azonban arra utal, hogy a római foglalást követően a kelta telepet felszámolták. (NAGY László 1964, 295; NAGY László etal. 1959, 249) A római korban a Barát-patak északi oldalán burgus létesült, melynek maradványait Nagv Lajos még látta. (NAGY L. 1942, 756) A világháború utáni években a burgus helyén már csak építési törmelék és nagv mennyiségű római házikerámia árulkodott az őrtorony egykori jelenlétéről, (MRT 7, 3/4 lh. 43) ma már az sem. A Visy Zsolt által „Burgus Ulcisia Gastra-3" kóddal jelölt őrtorony és a hozzá tartozó árok pontos földfelszín alatti elhelyezkedése a légifoté)zásnak köszönhetően jé>l ismert. (VISY 2003, 57) Hitelesítő ásatás hiányában azonban a burgus datálása nem lehetséges. Az avar korban újabb településlánc jött létre a Duna óbudai szakaszán. Telepobjektumok ugyan csak a békásmegyeri Vízműtelep területén kerültek eddig elő, (LÁSZLÓ 1942, 794; NAGY T 1973, 207-208; NAGY M. 1993, 359, 362: III. 16) de telep létezésérc utaló nyomok északabbra, így a Pusztatemplom környékén is megtalálhatók. (NAGYM. 1993, 359) remains of the Bell-beaker culture found on the territory from the Early Bronze Age. (GARÁDY 1950, 445-447) The most significant centre of the Late Bronze Age Urn field culture was at Békásmegyer in the region of Budapest, (KŐSZEGI 1971, 65) and graves mark the presence of this culture in the area of Pusztatemplom as well. (KŐSZEGI 1971, 66; MRT 7, site no.3/4 43) Another partial cemetery is known from the Early Iron Age. (NAGY László 1963, 531) The unexplored Ilallstatt period settlement associated with the cemetery; was part of a chain of settlements stretching from modern Albertfalva to the Barát Stream. (NAGY László et al. 1959, 248) The I -ate Iron Age Eravisean settlement in Békásmegyer was a component of the settlement chain that continued the Early Iron Age heritage; the nearly complete absence of Roman finds suggests that the Celtic settlement was abandoned after the Roman occupation. (NAGY László 1964, 295; NAGY 1 .ászló et al. 1959, 249) A burgus was established on the northern side of Barát stream in the Roman period. Lajos Nagy could still see its standing walls. (NAGY L. 1942,756) Only building debris and a large number sherds of Roman household ceramics bore witness to the existence of a watchtower in the years following World War II, (MRT 7, site no. 3/4. 43) and even these traces have disappeared bv now. The exact place of the watchtower that Zsolt Visy marked with the code „Burgus Ulcisia Castra-3" and the ditch connected with it is known exactly from aerial photos. (VISY 2003, 57) Without the excavation of the site, however, the burgus cannot be dated. Another chain of settlements was established along tbc Óbuda stretch of the ;