A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)

A kissingi Pusztatemplom környéken végzett megelőző feltárásról (Budai Balogh Tibor)

A középkortól a magyarság lakta c területet. Kissing középkori falu lakossága előszeretettel foglalkozott mészégető-tevékenységgel, ahogy azt számos feltárt kemence is bizonyítja. (NAGY László et al. 1959, 262-263) ' A békásmegveri dunai átkelőhely (megyeri rév), a patak, a vízi szállítás lehetősége, a helyben fellelhető agyag, homok, sás és a közelből beszerezhető fa, mészkő szolgált telepítő tényezőként. Az ideális lakóhely csak a török hódoltság ielőszakában néptelenedett el. A 2005. évi régészeti feltárásra a Barát-patak déli oldalán ináig látható kissingi Pusztatemplom romjaitól 400 méterrel délebbre került sor. Árkunk a Dunára nagyjából merőlegesen futott, azaz az egykori Duna-part 250 méter hosszú keresztmetszetét kaptuk meg. A keresztmetszet egv nyugat felé emelkedő hajdani partot, vagy térszíni hullámokkal jellemezhető magas ártéri környezetet tárt fel. (HORVÁTH 2005, 6) A jelenlegi járószintről - keletről nyugat felé - leásott 1,5 méter mély közműárok alja az eredeti terepfelszín mainál erősebb lejtése miatt a keletről számított 50. méternél elérte az altalajt, amely itt sárgás árnyalatú, világos olajbarna színű folyami üledékrétegként jelentkezett. Innentől nyugatra az árok alját az altalaj szintjén, illetve késeibb már benne alakítottuk ki, azonban ezen a 200 méteres szakaszon sem régészeti objektum, sem leletanvag nem került elő. A keletről számított 0-50 méter közötti szakasz teljes hosszán nem adatott meg a lehetőség, hogy az altalajig mélyüljünk, azonban a 0-16 méter közötti szakaszon ezt megtettük. Itt azután több objektum is napvilágot látott. Az árok első 16 méterén az altalaj fölötti, sötét szürkésbarna színű, kőzetlisztes Danube in the Avar period. Settlement features have been unearthed only on the territory of Gscpel-Vízműtelep in Békásmegyer, (LÁSZLÓ 1942, 794; NAGY T 1975, 207-208; NAGY M. 1995, 359, 362: III. 16) although settlement traces could be observed more to the north, for example m the region of Pusztatemplom as well. (NAGYM. 1993, 359) From the Aliddle Ages, Hungarians lived in this territory The inhabitants of the medieval village of Kissing were lime-burners as the numerous kilns uncovered here demonstrate. (NAGY László et al. 1959, 262-263) The crossing on the Danube (fern at Megver), the stream, the possibility of water transport, local clay resources, sand, bulrushes and wood and limestone in the neighbourhood were factors that favoured settlement. The ideal habitation area became depopulated only eluring the Turkish occupation. In 2005, the excavations were located 400 in south of the ruins of the Pusztatemplom of Kissing, which can still be seen on the southern side of the Barát stream. ( )ur trench was opened approximately perpendicularly to the Danube, so that we got a 250 m long cross-section of the former Danube bank. The cross-section showed a former bank that rose westwards or a high floodplain environment characterised by surface undulations. (HORVÁTH 2005, 6) The bottom of the 1.5 m deep ditch for public utilities, dug in an east-west direction, reached the subsoil at the 50th metre from the east because the surface sloped more steeply than it eloes at present. This subsoil appeared here as a light olive brown fluvial sediment with a yellowish tint. West of this point, the bottom of the trench ran on the level of or