A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2005. évben

keleti irányú elmozdulását. A folyómeder délebbi futásának és használatának pontosabb meghatározása esak a víz alatti kutatások folytatásával lesz pontosítható. Ez utóbbi azért is fontos, mivel a Hajógyár építéséhez kapesolódó kotrások során a Hajógyári-sziget (helytartói palota) és a mai budai part közötti mederben falmaradványokat találtak, (NÉMETH 1999, 6. kép) és ez felveti a helytartói palota és a tőle nyugatra lévő szárazföld kapcsolatának kérdését. Tóth J. Attila Irodalom: KÉRDŐ-TÓTH 2004 - II. Kérdő K. —Tóth J. A.: Római kori rakpart maradványai a Hajógyári-öbölben. Budapest, 2004 NÉMETH - Németh M.: A rákospataki híd és az aquincumi Dunaszakasz védelmének kérdései. In: Pannóniai kutatások. (Szerk. Spál A.) Szekszárd 1999, 141-159. TÓTH 2003 - Tóth J. A.: Cölöpszerkezetű építmények a Hajógyári-öbölben. Ae]füz 9 (2003) 188-189. ZSIDI 1999 - Zsipil P: Hídfőállás az aquincumi polgárváros és katonaváros között. Pannóniai kutatások. (Szerk. Gaál A.) Szekszárd (1999) 257-274. ZSIDI 2000 - Zsidi R: Kutatások az aquincumi polgárvárostól keletre lévő területen. Aqfüz 7 (2000) 76-84. 5. Budapest, III. ker. Szőlőkert utca 4. (Hrsz.: 18900/9) 2005. március hónapban próbafeltárást végeztünk a Budapest, III. ker. Szőlőkert utca 4. ingatlanon a Market Építő Rt. megbízásából, mivel a területen a beruházó egy pontalapokon álló logisztikai központ építését kezdte meg. A terület közelében, attól mintegy 350 méterre északra, a Szellőkért utca 6. szám alatt, 1995-ben Zsidi Paula tárt fel leletmentés során, római villához tartozó épületmaradványokat és egy Kr. u. 3. századi temetőrészietet. (ZSIDI 1998) A két hetes próbaszondázás során a telek déli részén egv észak-déli irányú 24x4 méteres kutatóárkot nyitottunk gépi erővel. A felszíntől számított 1,8 méteres kevert újkori feltöltött réteg alatt sötétbarna, termett humuszos réteget érteink el. A kutatóárok északi részén többperiódusú római objektumsort tártunk fel: A legkorábbi periódust (í. periódus) egy északkelet-délnyugat irányéi árok jelentette, méhnek északnyugati oldalán egy 1,1 méter széles padka futott végig. Az árok padka nélküli része 1,3 méter szélességű volt. Az árok barna humuszos betöltéséből szórványos római kerámia került elő. Az árok délkeleti oldalán részben az árok betöltésére ráhúzódva halványbarna, agyagos, humuszos és apró köves betöltéséi, megközelítően északkelet-délnyugat irányú gercndalenyomatokat figyeltünk meg a sárga agyagos altalajban (íl.a perwdus). Az árok délnyugati végét egy barna humuszos betöltésű, római kerámiát tartalmazó beásás vágta. A feltöltött árok északnyugati padkáján, az árokkal megközelítően párhuzamosan egy szabályos, hosszúkás ovális cölöplyuk sor lenyomata húzódott végig, amely azonban vágta az árok betöltését. Ezzel talán összefügg az a hasonló méretéi, de sekélyebb és kissé szögletesebb cölöplyuk sor, amely az árok délkeleti oldalán a gerendalenyomatokat vágja (II.h perwdus). Az egvkori árok délkeleti oldalán északkelet, délnyugat irányéi, mintegy 0,5 méter