A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2004. évben

önálló lelőhely mellett, a Duna-part és a II. Rákóczi Ferenc út közötti területen, nyomon követhető többek között, a kora bronzkori harangedém es kultúra csepeli telepének és temetőjének láncszerű vonulata. A telepjelenségek általában közvetlenül a vízparton, míg a temetkezések az eddigi megfigyelések szerint a parttól 200-500 méter távolságra kerülnek elő. (KALICZ-SCIIREIBER 1997; ENDRŐDI-H ( ) RVÁTH-KOVÁC S 2002) Mindezek alapján a Duna egvkori árteréhez tartozó területen az üzletközpont építését megelőzően a TESCO-GI,()BAL Áruházak Rt. megbízásából 2004. június 28. és augusztus 19. között próbafeltárást végeztünk, amelynek során összességében körülbelül 2500 négyzetméter területet kutattunk át. Az áruház tervezett területén összesen hat kutatófelületet nyitottunk. A felületek helyének kijelölését a területen húzódó közművek, a még fennálló építmények és a magas fák elhelyezkedése határozta meg. Nagvobb kutatófelületek megnyitására csak a tervek szerint sávalapozással készülő épület keleti homlokfalánál nyílt lehetőség (I. felület: 10x46 méter, IV felület: 10x36 méter). Mindkét felületen kizárólag legújabb korinak meghatározható objektumok kerültek elő, továbbá kehenként kelet-nyugati irányú szántásnyomok jelentkeztek, amelyet a megfigyelhető esetekben legújabb kon objektum (13. sz. objektum) metszett át. Ugyanez a szituáció jelentkezett a IV felülettől 5 méterre, nyugatra kijelölt 10x25 méteres V sz. felület esetében is, ahol régészeti objektum, illetve leletanvag ugyancsak nem került elő. Az áruház tervezett területének északi része a még ott álló, betonra alapozott vasszerkezetű csarnok miatt nem volt kutatható. Hasonlóképpen nem végezhettünk kutatást az áruház területének nyugati részén még álló iskolaépület helvén sem. Kutatószelvények megnyitása csak az iskola udvarán, az ott álló magas fákhoz alkalmazkodva volt lehetséges, ahol összesen 4 kisebb kutatófelületet kijelölésére volt mód (II—III, és VI-VII. felületek). A felületek néhány legújabb kori beásáson túl régészeti jelenséget nem tartalmaztak. Az áruház épületétől keletre tervezett parkoló helvén, az egvkori sportpálya területén, az ott található védett fasorhoz, illetőleg a még álló kerítésekhez alkalmazkodva 2 uréter szélességben feltártuk az áruházházhoz vezető közműárkokat is (1-7. számú árkok). A sportpálya kialakításakor korábban helyenként vízszintesre lenyesett területen régészeti jelenséget nem észleltünk. A 2, 3. és 5. számú árkokban jelentkező kisméretű téglalap alakú beásások legújabb korinak bizonyultak. A területen több rétegben húzódó üledékes homokos altalajban (MINDSZENTY-HORVÁTH 2004) az esetlegesen elfedett régészeti objektumok kutatásához több rétegbeír mélyítettünk, de régészeti objektum, illetve lelet nem került elő. A régészeti kutatások eredményei alapján a Duna partjától körülbelül 6-800 méterre fekvő terület már kívül esik a fent említett régészeti lelőhelyek láncolatának sávján. Al. Virág Zsuzsanna - Horváth M. Attila Irodalom/References: ENDRŐDI-GYULAI 1998-2000 - Endrődi A. - Gvulai F: Hearts and other finds of the hate Copper Age Baden Culture at