A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2004. évben

Budapest - Csepel Island (Gynaecomorphic vessels, archaeobotanical remains). Arch bat 125 (1998-2000) 9-44. ENDRŐDI-HORVÁTH 2002 - Endrődi A. - Horváth M. A.: Kora bronzkori és avar kori sírok a Csepel-szigeten. In: Régészeti kutatások Magyarországon 1999. Budapest 2002,27-47. ENDRŐDI-HORVÁTI I-KOVÁC

S 2002 - Endrődi A. - Horváth M. A. - Kovács E.: Budapest XXI., II. Rákóczi Ferenc út. In: Régészeti kutatások Magyarországon 1999. Budapest 2002, 188. KALICZ-SCHREIBER 1997 - KaliczSchreiber R.: Kora bronzkori temetkezések a Csepel-sziget keleti partján. BudRég 31 (1997) 177-199. MINDSZENTY-IIORVÁTH 2004 - Mindszenty A. - Horváth Z.: A CsepelI'ESCO áruház építési terültén nyitott régészeti kutatóárkok geo-pedológiai vizsgálata. Budapest 2004. (Kézirat) 25. Budapest, XXII. ker., Campona utca 1. (Hrsz.: 23331/1) A Harbor Park raktártelepén, az egvkori nagytétényi sertéshizlalda területén 2001ben öt hónapos megelőző feltárás keretében három korszak (késő bronzkor, késő vaskor, Árpád-kor) településének maradványai kerültek elő. (SZU AS 2002) A 298 objektumot a raktárbázis Duna-felőli sávjában találtuk, azon belül is legsűrűbben a délnyugati utolsó, úgynevezett „A3A" épület alatt („IV/A", „IV/B" szelvények). Mivel csupán a leendő raktárépületek alapterületén, ott is csak szondázó jelleggel volt alkalmunk kutatni, így ez utóbbi épület esetében kikötöttük, hogv az építkezés csak régészeti szakfelügyelet mellett folvhat. 2004-ben az. épület szerkezetét tartó pontalapok kiásásakor több régészeti objektum foltját figyeltük meg, így a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal újabb feltárást írt elő a BTM számára. Első ütemben, 2004. március 30-án a nyitott pontalapok metszetfalában 12 őskori objektum (161-172.), többek között tárolóvermek, gödrök, házak, tűzhelyek dokumentálására került sor. Ezeknek teljes bontása biztonságtechnikai okokból nem valósulhatott meg. Ezt követően április 3-án a nyomdagépalaptól nyugatra cső rész, pontalapjainak kiásása már régészeti felügyelet és feltárás mellett történt. Mivel c sáv érintette a 200l-es feltárás „IV/A" szelvényét, egves részei pedig az egykori Duna-meder területére estek, csupán 4 pontalap feltárása történhetett meg. Ezekben 3 objektum (173-175. objektumok) került elő, köztük egy, a három éve már feltárt egvik árokrendszer újabb részlete. Az április 14. és 28. között lezajlott tényleges megelőző feltárás 2 zónára szorítkozott: az A3A épület keleti széle és a kerítés közötti egy 70x6 méter széles területre („IV/C"), és az épület átellenes hosszanti oldalát kísérő szintén 60x10 méter széles külső sávra („IV/D"). E munkák során 24 régészeti objektum került elő, 7 a késő bronzkori Urnamezőskultúra, 9 kelta, 1 pedig neolitikum idejéből származik. Az előbbi két korszakból méhkas alakú tárolóvermek, gödörkomplexumok, cölöplvukak láttak napvilágot, illetve egy, a kelta időkből származó ovális alakú műhelyobjektum, melyhez a járószintre tapasztott külső kemence csatlakozott. Mindenképp meg kell említeni a kuriózumszámba menő 192. számú gödröt, mely teljesen új korszakot képvisel a