Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 9. szerda - 37. szám - Az 1222. évi Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter:

1009 Ahogy Hende képviselő úr elmondta, II. András Aranybullája történelmünk és alkotmányos önazonosságunk meghatározó ereklyéje. Történeti alkotmányunk vívmányai közé tartozik, és ma is az Alaptörvény érvényes és kötelező értelmezési forrása. Nekünk, jogászoknak ez egy nagyon fontos sarokkő, nagyon fontos illeszkedési pont, igazodási pont. Amikor egyszer megkérdeztem Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, hogy ő hogyan fogalmazná meg az alkotmányos identitást mint egykori alkotmánybíró, ő azt mondta, hogy történelmi eseményeinkhez, dokumentumainkhoz kell visszanyúlni, és még a 150 éves török megszállás is az alkotmányos identitás része, hiszen innen is eredeztethetjük folyamatos vágyunkat a szabadság iránt. Ezért az Aranybulla is egy olyan ritka kincs, amely szellemi, politikai és jogi erőfeszítéseink letéteménye. Jól tudjuk mi, jogászok, hogy az Alkotmánybíróság erga omnes, azaz mindenkire kötelező érvénnyel, hatállyal megállapította: „Magyarország alkotmányos önazonossága alkotmányos értékekre épül, amelyek történeti alkotmányunk olyan vívmányai, amelyeken az Alaptörvény és általa az egész magyar jogrendszer nyugszik.” Bátran kijelenthető ezért, hogy a magyar közjogi gondolkodás napjainkban is történeti jellegűnek nevezhető, amit mindennél jobban kifejez az Alaptörvény preambuluma, miszerint mi, magyarok tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos folytonosságát és a nemzet egységét. Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége, Alaptörvényünk, jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Hihetetlen erejűek ezek a mondatok, és nagyon nagy segítséget nyújtanak nekünk, amikor Brüsszelben a „Magyarország” tábla mögött védjük a magyar nemzet szuverenitását. Én azt vallom, hogy az Aranybulla alkotmányos fejlődésünk alapja és hivatkozási pontja, amely évszázadokig megalapozta és biztosította a magyar jogi gondolkodás élő forrását, ösztönözte a párbeszéd és a békés megegyezés keresését, valamint elkötelezte az utódokat a nemzet függetlenségének és szabadságjogainak folyamatos erősítésére és megtartására. Az Aranybulla egyúttal önbecsülésünk egyik forrása is, amely megerősít bennünket abban, hogy méltók vagyunk atyáink örökségére, valamint mások tiszteletére is. Arra is emlékeztet azonban, hogy nem elszenvedjük, hanem mi magunk írjuk Európa történelmét is. (11.00) Tisztelt Képviselőtársaim! II. András uralkodásának csakúgy, mint minden történelmi korszaknak, megvoltak a maga kihívásai, a maga válságai. Ezekre a kihívásokra rendre megszülettek és megszületnek ma is az adott korban élők válaszai, és előfordul, amikor olyan, önmagán túlmutató megoldás születik, amely hozzájárul egyegy nemzet alkotmányos fejlődéséhez, identitása továbbmélyítéséhez. Ilyen volt a 800 évvel ezelőtt, Szent György napján, április 24-én, idézem: a Szentháromság és az oszthatatlan egység nevében András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Lodoméria királya által Székesfehérvárott, a Csúcsos-hegyen kiadott Aranybulla. II. András új berendezkedése, birtokpolitikája, pénzjövedelmekre építő gazdasági rendszere, valamint a merániakat előtérbe helyező személyzeti politikája elégedetlenséget szült az országban, a különböző nemesi érdekcsoportok közötti ellentétek pedig kiéleződtek. Az Aranybulla tehát egy politikai válság megoldására született, amely a király és az alattvalói közötti kapcsolat átfogó rendezését célozta, erős garanciákkal. Ahogy elmondta képviselőtársam is, első ízben rögzítette a magyar nemesség kiváltságait, a bárók és a szerviensek jogait. Jelentősége mások mellett abban is rejlik, hogy ez az első olyan arany függőpecséttel ellátott dekrétum, amely nemcsak magánkiváltságokat, hanem egész közösségeket érintő előírásokat is tartalmazott. Az első olyan törvény, amelyben az uralkodó hozzájárul jogai korlátozásához a szerződés, a királyi hatalom és az ország között, ez így szól. Ám jelentős kordokumentum is, hiszen azt példázza, hogy a magyar állam fennállása első századaiban az élet legtöbb területén összhangban működött a keresztény Európa más államaival, sőt legtöbbjüket meg is előzte a jogfejlődés, a szabadságelvek, valamint a politikai innováció terén. Különösen jól csengenek ezek a szavak a mai nagy jogállamisági legendáriumban. Az Aranybulla hazai és nemzetközi jelentősége kétségtelen, hiszen magyar és külföldi jogtudósok, jogtörténészek is gyakorta vetik össze a csupán hét évvel korábban megszületett, 1215-ös Magna Charta Libertatummal. Két héttel ezelőtt jártam hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban, és amikor a Capitoliumban megmutatták, hogy az Egyesült Királyság ajándéka a Magna Charta Libertatum eredeti hiteles másolata, akkor úgy odavetettem, hogy egyébként nekünk hét évvel később volt egy hasonló Magyarországon. Nagy megdöbbenést váltott ki, hiszen a mai, általában a liberális progresszió által terjesztett médiatúlsúlynak köszönhetően kevesen feltételezik, hogy ugyanebben az időben, ugyanebben az időszakban született meg a jogállamiság első kordokumentuma Közép-Európában, Magyarországon. Noha az Aranybulla eredeti példánya a maga fizikai valójában valószínűleg már sohasem lesz fellelhető, azért annak eszmei valóságát mégis megtaláltuk. Ott van ugyanis a magyarok szabadságszeretetében, beépült nemzetünk alkotmányos önazonosságának a DNS-ébe. Az Aranybullára mint első fontos dokumentumra vezethető vissza több, ma már közismert jogintézmény, úgymint a Kúria, az Országgyűlés kialakulása, az előzetes letartóztatás alkotmányos garanciái, a bírói jogorvoslathoz való jog, a monetáris politika vagy éppen a hadkötelezettség szabályozása. Ezek ugyan modernül hangzó jogi definíciók és kifejezések, mégis 800 évvel ezelőttről származnak.