Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 4. kedd - 28. szám - Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

252 ELNÖK: Köszönöm szépen, Hargitai János képviselő úr. Most megadom a szót Vajda Zoltán képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Kollégák! Három dologról szeretnék beszélni e törvény kapcsán, próbálok strukturált lenni. Az első, röviden összefoglalnám, hogy az én hitem szerint hogy jutottunk ide, hogy önök ezt a törvénytervezetet idehozták a Ház elé; egyébként önök ezt nagyjából tényszerűen, a saját érzéseiket nagyon szépen kifejezve el is mondták. Ez lenne az első gondolat, amit el szeretnék mondani. A második: lenne néhány konkrét észrevételem a törvénytervezetükkel kapcsolatban; és a harmadik, talán nem meglepő módon: értékelni fogom, hogy szerintem mi is ez a törvénytervezet, és mire használható. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az első akkor az, hogy hogy jutottunk ide. Én tényleg érdeklődéssel hallgattam a borzasztó őszintének tűnő gondolatait akár Répássy államtitkár úrnak, utána Dunai Mónika képviselő asszonynak és Hargitai János képviselő úrnak a Mentelmi Bizottság elnökeként is. Én csak egy személyes gondolatot mondanék először, a törvénytől biztos, hogy elvonatkoztatva. Ha van bármilyen olyan téma, amiben én mással meg akarok állapodni, mert nekem fontos, hogy megállapodjak abban, teljesen mindegy, hogy milyen téma, és annak a másiknak van néhány kérése felém, hogy azokat teljesítsem ahhoz, hogy meg tudjunk állapodni, akkor, ha én tényleg meg akarok állapodni azzal a másikkal, akkor én két dolgot biztos nem teszek: nem szidom a másikat, és nem hangsúlyozom, hogy én csak kényszerből fogok megfelelni az ő elvárásainak. Én azt hallottam önöktől, mindhármójuktól, ahogy az előbb említettem, ezt jó hangosan elmondták, hogy miért rosszak, amiket ők akarnak, szidták az Uniónak ezeket az elvárásait, hogy miért rossz, amiket ők kérnek, és hangsúlyozták, hogy csak kényszerből hozzák ide, mert ezt követeli, de ez nem jó. Mondom, a törvénytervezettől elvonatkoztatva, a témától is elvonatkoztatva, ez biztos, hogy szerintem nem egy helyes magatartás, ha valaki tényleg meg akar állapodni egy másik féllel valamiről. Szóval, hogy jutottunk idáig? Úgy jutottunk ide, hogy az Európai Bizottság egyre keményebb fellépést sürget Magyarországgal szemben, az elmúlt évtizedhez képest biztosan. Magyarországot egyébként úgy pontosítanám, hogy inkább önökkel szemben, a magyar kormánnyal szemben. Magyarországot szeretik, és ezért próbálják a magyar kormányt valamilyen módon jobb útra téríteni. És ennek ugye, a legújabb lépése az, hogy 3000 milliárd forintnak az elvonását javasolják. Azt is látnunk kell, önök is mondták az előbb, hogy az Európai Unió Parlamentje milyen komoly keménységet mutatott. A legutóbbi jelentésében a szavazatot leadott képviselőknek a 73,5 százaléka állapította meg, hogy Magyarország nem teljesen jogállam, hanem választási autokrácia. Ha egy félmondatnyi személyes mondatot idehozhatok a Hargitai képviselő úrral egy másik fórumon tartott beszélgetésünkből, a hétfői költségvetési bizottsági ülésen, ahol képviselő úr arról beszélt, hogy az Európai Parlament túlnyomó többsége egy másik oldalt képvisel, hát, hadd jelezzem önnek, hogy a 73,5 százalékban bizony akkor a néppárti frakció szavazatai is benne vannak, nem a balliberálisok - nem is tudom, milyen jelzőket szokott még mondani - szavazták ezt meg, hanem a 73,5 százalékba bizony az is beletartozik. Szóval, ezek azok a körülmények, amelyekre figyelemmel kell lenni akkor, amikor a törvényjavaslat tartalmát vizsgáljuk. A kérdés ugyanis nem pusztán csak annak a tartalma, hanem az is, hogy ez alkalmas-e javítani a magyar jogállamiság állapotán. És ugyan azt ígértem, hogy majd az értékelésemet a végén mondom, én egymondatnyi értékelést itt máris mondok, hogy erre a kérdésre, hogy vajon ez a szabályozás érdemben javítja-e a magyar jogállamiságot vagy sem, az én válaszom az, hogy határozottan és sajnos nem. Hadd tegyek akkor néhány konkrét észrevételt a törvénytervezetükkel vagy -javaslatukkal kapcsolatosan, mert még egyszer, az lenne a cél, hogy valamilyen módon az európai uniós források ideérkezését biztosítsák, azokat a forrásokat, amelyekről mindnyájan azt gondoljuk - vagy bocsánat, én a magam nevében biztosan, a frakcióm nevében biztosan tudom mondani -, hogy minket megilletnek, Magyarországot megilletik, de fogadjuk el, hogy a Brüsszelben ülő döntéshozók, akik az uniós adófizetők pénze fölött őrködnek, csak egy olyan országnak akarják odaadni, ahol lehet tudni, hogy a pénz az emberekhez fog eljutni, és nem a kormány fog rajta élősködni. (16.10) Szóval, mi az előzménye ennek a javaslatnak? Hát az, hogy a kormánypárti képviselők javaslatára 2022 júniusában ezzel a T/369. számú javaslattal ön lerontotta a vagyonnyilatkozatok átláthatóságát, sokkal kevesebb információt követelve meg a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettektől. Én jól emlékszem, hogy akkor, a törvényjavaslat benyújtásakor Kocsis Máté azzal érvelt, hogy ezek egyébként az EU Parlamentjében, sőt Németországban is alkalmazott szabályok, így ezzel szemben jogállamisági kifogás nem hozható majd fel. Hát, fontos kiemelni, hogy Magyarországon a szigorú vagyonnyilatkozat-tételi szabályok megsértésének nem volt semmilyen következménye. Tudunk konkrét példákat is mondani egyébként anélkül, hogy nevesítenénk képviselő urat. Megint Hargitai képviselőtársamat abban azért hadd pontosítsam, hogy ön azt mondta, hogy mondjuk, képviselőnek két más típusú jövedelme lehet, hogy lehet művészeti tevékenység vagy oktatói tevékenység. Hát, tudok itt velem szemben olyat - balról a második bársonyszéken szokott ülni -, akinek