Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az Európai Bizottsággal... - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

89 Na de most mondtam önöknek, a fent idézett Fudan-jogalkotás az, amely jól példázza, hogy ezeket a követelményeket önök egyáltalán nem teljesítik, vagy ha teljesítik, az nem érdemi hatásvizsgálatot jelent, pusztán formálisan egy lapra írt mondatot arról, hogy a hatásvizsgálat megtörtént. Itt kell rávilágítani az utolsó fontos körülményre, vagyis arra, hogy mi történik akkor, ha a javaslatban foglalt követelményeket a kormány nem tartja be. A válasz röviden az, hogy semmi. Az itt leírt követelmények elmulasztásának nincs közjogi következménye. Összefoglalva tehát a leírtakat, a kormánynak nincs olyan jogi kötelezettsége, amely arra kényszerítené őket, hogy ezeket a szabályokat be is tartsák. Még akkor is, ha a szabályok formális betartására törekednek, elegendő, hogy a nem szabályszerűen előkészített javaslataikat képviselőkkel nyújtsák be, ezekre mindig van példájuk, amely esetekben a javaslatban szereplő szabályok betartása formálisan sem kötelező. Tehát ez a javaslat egy trükk arra, hogy a kormány javító szándékot mutasson fel az Unió felé tényleges tartalmi változás nélkül. A javaslat tartalmában teljességgel alkalmatlan az Unió által elvárt cél elérésére, ezáltal arra, hogy az uniós pénzek magyarországi hozzáférhetőségét garantálja. Mondom a következő törvénytervezetüket, a T/706-ost: a büntetőeljárásban a korrupciós bűncselekményeknél a vádemelés mindenki számára lehetővé tétele. Nos, itt már az Európai Bizottságnak is feltűnt, hogy milyen sok korrupciós ügy nyomozása akad el a rendőrségen, de főként az ügyészségen, különösen akkor, ha az ügyben érintett személy - hogy is fogalmazzak finoman? - közelebb áll a Fideszhez, mint a legtöbb állampolgár. Most tehát megszületett egy olyan javaslat, amely elvileg azt a célt szolgálja, hogy ha bizonyos ügyekben a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja a feljelentést vagy megszünteti a nyomozást, akkor bármelyik állampolgár elérhesse, hogy folytassák tovább a nyomozást, illetve a bíróság dönthessen arról, hogy kell-e büntetőeljárást indítani. Nos, a javaslat felsorolja, hogy mely bűncselekmények tartoznak ebbe a kiemelt körbe, összefoglaló nevükön: a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények körébe. Nem olvasom a jogszabályt, hogy mik vannak, tételesen van egy felsorolás. A felsorolással egyébként nincs is különösebb baj. A gondok ott kezdődnek, amikor az állampolgár úgy dönt, hogy belekezd ebbe a speciális eljárásba. Vegyük végig, hogy mit kell végigcsinálni az állampolgárnak, mert már az eljárás megindítását is megnehezíti az előterjesztő azzal, hogy kötelező jogi képviseletet ír elő, amit az állampolgárnak muszáj saját zsebből finanszírozni, mivel, idézem önöktől: „költségkedvezmény iránti kérelmet nem terjeszthet elő az állampolgár”. (21.20) Tehát bármilyen szegény is legyen a korrupción felháborodó polgár, ha szegény, ebben az eljárásban részt nem vehet, mert nem kaphat pártfogó ügyvédet. További érdekesség, hogy ha a kezdeményező véletlenül elmulaszt egy törvény által előírt határidőt, mert például, mondjuk, beteg, vagy éppen kórházban vagy külföldön van, akkor ne is próbálkozzon azzal, hogy igazolja mulasztását, mert - idézem a törvényből - „az eljárási cselekményekre megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye”. Amennyiben tehát valaki meg akarná támadni egy szerinte korrupciógyanús ügyben az eljárást megszüntető ügyészségi határozatot, akkor bizony irtózatosan szemfülesnek kell lennie. Hiszen ismernie kell az ügyszámot, ugyanis kizárólag az ügyszám alapján kereshető honlapon találhatja meg az átlag állampolgár, hogy milyen döntés született. Az adott ügyben hozott határozatot, pontosabban a határozat kivonatát a hatóság közzéteszi. Ez a kivonat azonban nem tartalmazhat személyes adatot, továbbá olyan adatot vagy megfogalmazást, amely alapján meghatározott, akár természetes, akár jogi személy a kivonatból azonosítható lehet. A honlapra való feltöltéstől számított 15 napja van az indítvány benyújtására. Amennyiben tehát ezeken a - hogy is mondjam? - könnyen leküzdhetőnek korántsem mondható akadályokon túljut a kezdeményező, és a kritériumoknak megfelelő felülbírálati indítványt tud benyújtani, akkor két lehetőség merül fel. Az egyik, hogy a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a nyomozást elrendeli, illetve, hogy a nyomozás folytatására utasít, a másik pedig, hogy az indítvány a bíróságra kerül. Nos, az ilyen típusú ügyekben országos illetékességgel a Fővárosi Törvényszék nyomozó bírói járnak el, egy hónapon belül. Ha a nyomozási bíró a hatóság vagy ügyészség határozatában komoly hibát fedez fel, hatályon kívül helyezi azt, és visszaküldi a döntés hozójának. Az ezt követő esetleges nyomozást is természetesen az ügyészség irányítja. Nos, ha még mindig nem sikerült elérni, hogy lefolytassák a nyomozást, akkor az a személy, aki korábban előterjesztette a felülbírálati indítványt, ha eddig nem adta volna fel a küzdelmet, akkor ismételt felülbírálati indítványt nyújthat be. Ha a bíróság igazat ad neki, akkor kimondja, hogy van lehetőség vádindítvány benyújtására. A vádindítvány lényegében hasonló, mint általában egy vádirat. A bíróság ezt ülés tartása nélkül megvizsgálja, és ha elutasítja, itt a vége az eddigi igyekezetnek, mert a bíróság döntése ellen nem lehet fellebbezni. Szóval, ha a bíróság első kézből valamiért mégsem utasítaná el az indítványt, akkor két hónapon belül dönt arról, hogy a megvádolt személy megalapozottan gyanúsítható az adott bűncselekmény elkövetésével. Ülést persze ekkor sem tarthat, és nem meglepő módon a döntése ellen sem lehet fellebbezni. Ha mégis lefolytatják az eljárást