Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az Európai Bizottsággal... - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
90 immár ülés tartásával, a kezdeményező számára nem mindegy, miképpen dönt a bíróság, mert a terhelt felmentése esetén minden bűnügyi költséget neki, az állampolgárnak kell állnia. Szóval, hogyan értékeljük ezt a törvényjavaslatot? Hát, elmondtam az eljárásnak a vázlatos leírását. Szerintem ebből is jól kivehető, hogy egy tudatosan rendkívül túlbonyolított, adminisztrációs akadályokkal tűzdelt, az indítvány benyújtójára indokolatlan terheket helyező torzszülöttet kreáltak önök. A felületes olvasónak, illetve a magyarországi viszonyokat talán kevésbé ismerőknek úgy tűnhet, hogy nagyon nyakatekert módon, de megfelel ez az Európai Bizottság kívánalmainak, de a valóság nem más, mint hogy ez egy blöff, mert a korrupciós ügyekben a jövőben sem lesz előrelépés. Ez az új eljárás mindent elkövet, hogy az indítvány előterjesztője egy bürokratikus útvesztőben elvesszen, ráadásul igen komoly anyagi teherrel is fenyegetik. Az ügyészi szervezet pedig egy hierarchikus felépítésű szervezet, amit egy Polt Péter nevezetű ember vezet, aki eddig a politikailag kényes ügyekben direkt úgy intézett, hogy előrelépés ne legyen. A Kúria elfoglalásával pedig, a megkérdőjelezhető bírói kinevezésekkel, a korlátozott precedensrendszer bevezetésével a bírói hatalmat is egyre inkább - hogy mondjam? - bedarálja a NER. Hiába mondja Gulyás Gergely miniszter, hogy a magyar bírók lassan saját maguktól is függetlenek - maguktól lehet, hogy függetlenek, de maguktól, a Fidesztől nem. Nézzük a harmadik törvényt, a T/1202-est, a pénzügyőrök közreműködése az OLAF magyarországi vizsgálataiban, a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál, a politikai összeférhetetlenség - idézőjelben mondom - szigorítása. Ez a javaslat is az uniós pénz megszerzése érdekében két kategóriába sorolható rendelkezéseket tartalmaz. Egyrészt rendelkezik arról, hogy az OLAF megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal támogatást nyújt az OLAF-ellenőrök magyarországi vizsgálataihoz, ami tartalmilag egy pénzügyőr OLAF-vizsgálatok alatti jelenlétét és egy egymillió forintos bírságolási jogot jelent. Ez utóbbit akkor, ha a vizsgált személy felróhatóan nem tesz eleget kötelezettségének. Másrészt ez a javaslat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal kapcsolatos szabályokat módosítja, törvényi szinten rögzíti, hogy a közbeszerzési törvény szerint ajánlatkérőnek minősülnek - bár a javaslat indoklása szerint ez csak egy formai változás -, valamint, hogy szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg. Ezt a javaslatukat is értékelném, jó? Mert a javaslat az elérni kívánt cél elérésére, az európai uniós források biztosítására, különösen azok teljes körű és hosszú távú biztosítására biztos, hogy alkalmatlan. Először is, az OLAF-vizsgálatokat biztosító rendelkezések bár egyébként minimális előrelépésnek valóban tekinthetőek, hiszen törvényi szinten rögzíti a javaslat, hogy a pénzügyőr az OLAF-ellenőrrel tarthat, és a vizsgálata során egyes fellépési és kényszerítő eszközöket alkalmazhat - mondok ilyet. A pénzügyőr az intézkedést akadályozó tárgyat eltávolíthatja, valamint a jogszerű intézkedésnek való ellenszegülés esetén kényszerítő eszközöket alkalmazhat. Nos, a probléma viszont az, hogy a NAV nem tekinthető olyan független szervnek, amelytől tényleges érdemi támogatást lehetne várni. Sőt kijelenthetjük, hogy az egyik oka jelenleg a Magyarország ellen folyó jogállamisági eljárásnak pont az, hogy a korrupció kivizsgálásában az erre hivatott szervek - így nyilván részben például a NAV - nem vesznek érdemben részt akkor, ha politikai érintettségű ügyről van szó. A javaslatot tehát nem önmagában annak tartalma, hanem az állami szervek függetlenségének hiánya rontja le. A javaslat után az OLAF-vizsgálóhoz csatlakozó ellenőrök sokkal inkább egy elterelő szerepet tölthetnek majd be, és nem valódi segítséget nyújtó szakértő szerepet. A másik problémám a javaslattal, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványával miképpen foglalkozik. Az előbb az összefoglalásban elmondtam, hogy rendelkezik az összeférhetetlenségi szabályokról. Ez egy általános rendelkezés azonban, amely mellőzi a tételes felsorolását az összeférhetetlen pozícióknak. A rendelkezés szerint - és most idézem a javaslatukat - az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt - ideértve, mondjuk, a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is - nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó, vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekével ellentétes lehet. Idézetet befejeztem önöktől. Szóval, kiemelendő, hogy akivel szemben ez a fajta elfogultság vagy annak látszata fennáll, saját maga köteles azt bejelenteni. Nincs azonban szabály az ilyenfajta összeférhetetlenség hivatali észlelésére. Ez azért probléma, mert a modell alapjául szolgáló törvény - ugye, ez a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény - pont a kuratórium és a felügyelőbizottsági tagság miatt más tisztséggel való össze nem férhetetlenségből indul ki, így hiányoznak azok a kidolgozott garanciális szabályok, amelyek ezt a rendelkezést érdemben kikényszeríthetővé tennék a bejelentés elmaradása esetén. Távolabbról szemlélve a rendelkezést azonban az is látható, hogy egy ilyen összeférhetetlenségi szabály még annak kikényszeríthetősége esetén is pusztán eshetőleges. Az az összeférhetetlenségről döntő szerv aktuális, mondjuk ki, politikai véleményén múlik. Ezen a ponton tehát fontos kiemelni, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal végrehajtott modellváltás legnagyobb érintettjei a felsőoktatási intézmények. (21.30)
