Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 25. kedd - 32. szám - A cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

501 amelynek van adózási vetülete, de alapvetően mégiscsak fogyasztóvédelmi kérdés. Hogy kívánják ezt megoldani? Kicsit kiterjesztve a kérdést, államtitkár úr, vannak olyan webshopok, ahol vagy drogszármazékokat, vagy a határon billegő összetevőket árusítanak, reklámoznak, olyanokat, amelyeket sem ön, sem én nem szeretnénk a magyar piacon látni. Milyen szankciórendszerrel bír most az előttünk fekvő javaslat által módosított rendszer azt illetően, hogy ezek a drogszármazékok ne tudjanak eljutni az érintett magyar fogyasztókhoz, adott esetben fiatalkorúakhoz? Ez válaszért kiált, talán egyetért velem ebben, hogy a szankciórendszer tekintetében kérdőjelek állnak fenn. Tőlem az sem állna távol, hogy bizonyos esetekben - nyilván ehhez jogosítványokat kell telepíteni - lelőhető legyen az az internetes oldal, legalább átmeneti időre, amely olyan származékokat reklámoz, árusít, propagál, amelyekkel szemben törvényi tilalom áll fenn Magyarországon. Azt látom, hogy az önök által kialakított fogyasztóvédelmi klímában az intézményrendszer nincs felkészülve arra, hogy ezeket a nagyon komoly, súlyos veszélyeket rejtő helyzeteket kezelje. Nem látok ebben a törvényjavaslatban olyan kitételt, amely megnyugtató választ adna erre. Szeretném ugyanakkor felhívni a figyelmét arra, hogy a webshopok működését illetően, ahol határon átnyúló elem jelenik meg, még mindig nagyon sok a bizonytalanság, de a határon belüli webshoptól való rendelés esetén is tipikus az, hogy az ember befizeti az összeget, mivel azonban a készletezés tekintetében nem jut hozzá megfelelő információhoz, mondjuk, azt követően kap egy „Nincs készleten” értesítést, és van, hogy két-három hetet vagy még többet kell várakoznia arra, hogy a már kifizetett termékhez hozzájusson, a pénz visszaszerzésének is különböző akadályai lehetnek. Ezek mindennapi, életszerű problémák. Gyönyörűek az irányelvek, gyönyörűek a kollektív fellépési lehetőségek, de vannak ilyen, a való életből vett példák, amelyekre megoldást lehetne találni. Ugyanilyen, államtitkár úr, a dupla szállítási díj esete, tehát amikor ugyanattól a szolgáltatótól rövid időbeli eltéréssel, de még szállítási határidőn belül újabb terméket rendelünk, és a szállítási díj adott esetben még egyszer felszámításra kerül. Tehát ilyen nagyon apró, bürokratikusnak tűnő elemek a mindennapi életet nagyon komolyan tudják nehezíteni, olyan idegesítő tényezőket jelentenek, amelyeket egyébként a helyes jogalkalmazás során ki lehetne iktatni. A helyes jogalkalmazásnak viszont előfeltétele, hogy az ilyen csomagok, mint amelyek most előttünk fekszenek, tartalmazzák az életszerű klímát lehetővé tevő elemeket, tehát azt, hogy ezen belül el tudjon járni majd az, aki alkalmazza ezeket a szabályokat. A hatástanulmányokat már említettem. A határon átnyúló elem tekintetében még egy nagyon fontos javaslatom lenne, ez pedig egy digitális ombudsmani típusú jogkör a kimondottan határon átnyúló jogviták esetében, tehát ahol a fogyasztó sérelmet szenvedett, mert vagy nem tudja visszaszerezni a pénzt, vagy nem azt kapta, amit rendelt, tehát fennáll egy ilyen életszerű probléma. Jó lenne, ha digitális ombudsmani szinten meg lehetne akár előlegezni a jogvitáknál a képviseleti költséget, az érdekérvényesítés költségét olyan esetekben, amelyek teljesen egyértelműnek tűnnek a fogyasztó érdekérvényesítése szemszögéből. Tehát egy egyszerű online kérvénnyel, ha a megfelelő esetleírás elfogadható és ezt a szükséges dokumentumokkal az ügyfél alá tudja támasztani, miért ne előlegezhetné meg neki a jog- és érdekérvényesítése költségét Magyarország olyan esetekben, amikor ezen megelőlegezés hiányában nagyon sokszor el sem indul maga az eljárás, és a magyar fogyasztó, a magyar ügyfél ebből kifolyólag, az anyagiak hiánya miatt nem tudja érvényesíteni érdekeit. Szerintem nagyon fontos nemzetstratégiai szempont lenne, hogy a határon átnyúló jogviták esetében, a különböző legszélesebb körű biztosítási jogviszonyok nélkül is egy magyar állampolgár igényt tarthasson arra, hogy megelőlegezik az ő költségeit. Ezt egyébként a munkaügyi ombudsman konstrukciójának felvetésekor is elmondtam, ott a munkaügyi jellegű jogvitáknál lenne nagyon hasznos egy ilyen megelőlegezési faktor. Összességében ennyi az, amit szakmailag el lehet, de szerintem el kell mondani erről a javaslatról. Amit viszont nem értek államtitkár úrnál, hogy ön itt volt 2010-ben is, itt van most is, ez rólam is elmondható, ugyanakkor mindketten emlékszünk a 2010 előtti korszakra. Én nem vagyok nagy rajongója annak a korszaknak gazdaságpolitikai értelemben, de az, hogy önök a multik érdekeivel szembefordulva mindig is a fogyasztót képviselték volna, ön ezt mondta el az expozéban, egész egyszerűen nem találkozik a valósággal, államtitkár úr. Kezdjük azzal, hogy mit csináltak önök az adózás frontján, hogyan csökkentették a társasági adót, államtitkár úr! Lecsökkentették egy számjegyűre, ami önmagában jó dolog lehet. Hány százalék engedményt jelentett ez egy magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozás számára? Mutatom. (Egy ujját feltartja.) Egy százalék kedvezményt. Hány százalék kedvezményt jelentett egy multi cég számára? Ennek a hét-nyolcszorosát, államtitkár úr. Tehát a helyzet az, hogy önök nemhogy a közteherviselés felé nem mozdultak el, de szétkedvezményezték a multi cégeket, és csak minimális engedményeket juttattak vagy engedtek eljutni magyar vállalkozások irányába. Aztán ugyanezt megtették a bankrendszert illetően, amikor a bankok oldalára álltak a devizahitelesekkel szemben, engedték vagy a mai napig engedik a tömeges kilakoltatásokat. Most már tudják, hogy 20 ezer fölött jár a kilakoltatások száma 2010 óta, és ebben minimális hullámzás megfigyelhető, de sajnos majdnem minden évben engedték ezeket az eseményeket. EBRD-paktumot írtak alá, bankokkal, a Bankszövetséggel sorozatban megállapodtak, az érintett ügyfelekkel, károsultakkal viszont nem, velük sok esetben szóba sem álltak. Most is