Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. december 5. hétfő - 43. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - FÖLDESI GYULA (Fidesz):
1801 órát töltenek távol a családjuktól, a sétálást beleértve, amíg hazaérnek, és ennyi munkaidő után nekik - elmondták - sem idejük, sem kedvük nincsen ahhoz, hogy még kimenjenek a kertbe, és csináljanak valamit. Kérem, a magyar vidék így veszik el szép lassan. Aki tud, közelebb húzódik az ipari központokhoz, föladva a valamikori vidéki létet, elveszítve azt a szaktudást, ami a jószágtartáshoz kell, ami a kertműveléshez kell, és maradnak a lehúzott redőnyű, eladó ingatlanok, vagy amiről beszéltem az elején, a befüvesített kertek. Mindig azt mondják, hogy javasoljunk megoldást. Tudunk javasolni megoldást. Létezett valamikor egy működő Magyarország, amit a Fidesz 2010 után megígért, hogy újra visszahozza, hogy az embereknek elérhető távolságon belül lesznek a munkahelyek, nem napi egy-két óra oda- és visszautazással; elérhető távolságra. Bárkit megkérdeztem, mindenki azt mondta, ez azt jelentené, hogy 30 kilométeren belül, 30 kilométeren belül tisztességes munkahelyhez jutok. Egy fiatal úgy tudna családot vállalni, családot alapítani, ha nem három műszakban egy ipari multihoz jár 60 vagy 90 kilométerre úgy, hogy a párjával nem is találkozik, hanem a közelben, akár kerékpárral hazaér. Úgy lehet a gyerekekkel foglalkozni, lehet a ház körül tenni-venni, újraindulhat a ház körüli termelés és újraéledhet a magyar vidék. Amíg az önök kormánya a stratégiai megállapodásokkal az ipari multikat szolgálja ki, az értékes vidéki magyar munkaerőt és a városit is egyszerű ipari robottá degradálja, addig ebben az országban nem lesz változás, addig a magyar vidék haldokolni fog és a magyar vidék nem fog újraéledni, nem vállalnak a fiatalok gyerekeket, nem épülnek új házak. És hiába mondják a falusi CSOK-ot, el kell menni azokhoz, akik felvették. Akik felvették a falusi CSOK-ot, aminek az összege 10 millió forint, legtöbben nem tudták befejezni az ingatlanukat, ők is bajban lesznek. Őrajtuk mindenképp segíteni kell, és akkor tudnának segíteni, ha a jelenlegi válság után egy olyan gazdaságpolitika következne, ahol a magyar vidéken 30 kilométerenként, elérhető távolságra munkahelyek lennének, így megmaradna a magyar vidék, megmaradna Magyarország, fejlődhetnénk és gyarapodhatnánk. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Bencze János képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Földesi Gyula képviselő úr: „100 éve született Gaál Imre festőművész” címmel. Öné a szó, képviselő úr. FÖLDESI GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Száz éve született Gaál Imre festőművész. Korai halála megakadályozta művészi pályája kiteljesedését, de torzóként maradt életműve így is elég impozáns és aktuális ahhoz, hogy komoly érdeklődéssel forduljunk felé. Már a főiskolás évei előtt segédkezett Nagy Sándor, a hazai szecesszió mestere munkájában az erzsébeti Szent Erzsébet-főplébánia-templom freskóinak készítésénél, és néhány évvel később a szentély két oldalsó üvegablakát, Szent Istvánt és Szent Erzsébetet is ő tervezte. A Budapest, XVI. kerületi Szent Józsefplébániatemplomban is megcsodálhatjuk üvegablakait. Gaál Imre 1943-ban iratkozott be Gallé Tibor szabadiskolájába, majd 1945-ben vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Bernáth Aurél és Szőnyi István növendéke volt. 1946-ban ismerkedett meg Rátkay Endre festőművésszel, s haláláig tartó barátság szövődött közöttük. 1947-ben elhagyta a főiskolát, hogy idejét teljes egészében a többirányú alkotómunkának szentelje. Kezdetben szimpatizált a szocialista közösségi életről szóló optimista elképzelésekkel, később azonban több kortársához hasonlóan a szocreál sematizmus elkeserítette, és új kifejezésmódok keresésére indította. Ide vezethető vissza Rátkay Endréhez hasonlóan önként vállalt száműzetésbe visszavonuló attitűdje is. A hagyományos esztétikai elvárásokkal szemben nem a klasszikus szépség formai megragadása, inkább az elemző értelem által teremtett új szépségideál vizuális megjelenése izgatta. Az ötvenes években Décsei Géza prelátus, művészeti író, másfél évtizeden át a pesterzsébeti Szent Erzsébet-főplébánia-templom plébánosa segítségével kapott megbízást a mendei templom Loyolai Szent Ignác életét ábrázoló freskóira és egy hasonló témájú oltárkép elkészítésére az esztergomi Loyolai Szent Ignác-plébániatemplom számára. Kiskunlacházán a református parókián 1959-ben festette a Gályarabok című falképet, melyen számos helyi lakost is megörökített. A helyi rendőrkapitány, Nolipa István Pál festő és grafikus szintén felismerte Gaál Imre tehetségét, és támogatta őt. Nolipa jóvoltából jutott műteremlakáshoz Pesterzsébeten, a Kende Kanuth utcában, ahol ma emléktábla is őrzi a nevét. Ebben az utcában lakik egyetlen lánya és unokája is. (20.20) Érett korszakának alkotása szinte mind-mind egy-egy sorozat részei, a Karnevál és a Cirkusz mellett a Gyermekjátékok, a Mesterségek, a Panoptikum és a Pantomim témaváltozatain dolgozott. 1960-ban pesterzsébeti művészbarátaival, írókkal, képzőművészekkel megalapították az Átlók csoportot, mely 1964-ig, a művész haláláig működött. Éppen első önálló kiállítására készült, valamint esküvőjére, amikor 1964. május 14-án tragikus hirtelenséggel elhunyt. A halálát követő években országszerte számos önálló kiállítással emlékeztek meg róla. Alkotásainak túlnyomó többsége a Pesterzsébeti Múzeum gyűjteményében, két festménye a Magyar Nemzeti Galéria, további néhány alkotása pedig a Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeum gyűjteményében található. A korábbi Pesterzsébeti Múzeum felújított, 1989-től időszaki kiállításoknak helyt adó épülete Gaál Imre nevét kapta, és életműve jelentős része állandó kiállításon látható a pesterzsébeti Rátkay-Átló Galériában.
