Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. december 5. hétfő - 43. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz):
1802 A halála utáni kiállításokhoz kapcsolódóan több cikk, írás és néhány kiadvány is megjelent róla, de mégsem sikerült integrálni őt a kortárs magyar festők körébe. Ennek egyik oka, hogy a munkásságát szakmai szempontból vizsgáló és számba vevő gazdag képanyaggal illusztrált kiadvány eddig nem jelent meg róla. Ezért is fontos és örömteli, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával születésének 100. évfordulójára megjelenhetett a Pesterzsébeti Múzeum 13. kötetének D. Udvardy Ildikó Gaál Imre című albuma. A könyvben a festmények és grafikák mellett bravúros rajztehetségének érzékeltetésére válogatás található vázlataiból, töredékben maradt rajzaiból, valamint egyházi megrendelésre készült monumentális alkotásaiból is. Gaál Imre mindig esztétikai és morális igényű művészete, életútja arra int, hogy körültekintőbbek legyünk, nagyobb gonddal ügyeljünk tehetségeinkre. Ezt Kovács A. Béla mondta Gaál Imre művészetéről 1968-ban. Tisztelt Ház! A Gaál Imre-emlékkiállítás Pesterzsébeten december 17-éig még megtekinthető. Arra biztatom önöket, hogy látogassanak el, és tekintsék meg ennek a nagyszerű festőnek a kiállítását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Földesi Gyula képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Fazekas Sándor képviselő úr, a Fidesz képviselője, „75 éves a Karcagi Kutatóintézet” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy jeles évfordulóra szeretném felhívni a figyelmet, hiszen 75 éves a Karcagi Kutatóintézet, egyike azoknak a hagyományos tájintézeteknek, amelyek több emberöltő óta szolgálják a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaságot, a magyar vidéket. Az intézet sajátossága, hogy a gazdálkodás, az itteni állattartás és növénytermesztés hagyományai a Nagykunság majd’ 800 éves identitásában gyökereznek. Számos átalakulás és fenntartóváltás után a Karcagi Kutatóintézet 2021-ben integrálódott az akkor megalakuló Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetembe. Ezzel része lett annak a sokoldalú és erős kutatóhálózatnak, amely az öt campus mellett a korábbi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézetét és több gazdasági társaságát is tömöríti. Ez a gyakorlati kutatási háttér színe-javát magában foglaló intézményrendszer egységbe kovácsolta a magyar agrár-felsőoktatást és -kutatást. Ezzel együtt azonban csak a szükséges mértékben centralizál, és erősíteni kívánja az olyan kiváló vidéki kutatási műhelyeket, mint amilyen a Karcagi Kutatóintézet is. A karcagi kutatók tevékenysége valóban rendkívül fontos. Kitartó, szívós munkájuknak is köszönhetően ismerhették meg a térségi termelők, hogyan lehet, hogyan kell eredményesebben gazdálkodni a nagykunsági kötött, szikes talajokon. Az alkalmazkodás megmutatkozott a talajművelésben és a helyi növényfajták, búzafajták nemesítésében is. Ennek az egész ország hasznát látja és láthatja, hiszen a tudományos eredményeket Magyarország számos vidékén más területeken is fel lehet használni. A Nagykunság első számú tudományos műhelye, a MATE égisze alatt egyértelműen felívelő pályára került. Az országos lefedettségi intézményrendszerben a magyar agrár- és tudománypolitika fő sodrában lehet, amely elősegíti, hogy az itt végzett munka még sikeresebb és hatékonyabb legyen. A folyton változó agrárkörülmények, szabályozások és a felgyorsuló urbanizációs folyamatok közepette az intézetben születő eredményekre egyre nagyobb szükségünk van. Nem mindegy, hogy milyen GMO-mentes, megbízható, egészséges vetőmagot milyen talajba vetünk, azt mennyit kell öntözni, milyen termést hoz, és milyen minőségben kerül az asztalunkra vagy az állataink elé takarmányként. A karcagi szakemberek ezen a téren igen magas minőséget tudnak felmutatni, búzanemesítési eredményeik pedig világhírűvé tették az itteni kutatóbázist. Gratulálok az intézet vezetőjének és dolgozóinak ezekhez a szép sikerekhez! A Karcagi Kutatóintézet 75 éves évfordulójára egy jubileumi kiadvány is készült, amelyben részletesen bemutatják a földművelés, vidékfejlesztés, növénynemesítés és fajtafenntartás területén a gyepgazdálkodásban elért eredményeiket és a juhászat terén elért sikereket is, hiszen a magyar merinó juh törzsállományának a fenntartója az intézet. Bízom benne, hogy a magyar agrárkutatás eme erős bázisa az elkövetkezendő években is sikeres fejlődésre számíthat, és továbbra is eredményesen szolgálja a magyar élelmiszer-termelést, a hazai gazdatársadalmat. Nagy szükség van erre, hiszen Magyarország élelmiszer-önrendelkezésében a vetőmag-nemesítésnek és a -termelésnek kulcsszerepe van, és ez így lesz a jövőben is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Fazekas Sándor képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Vinnai Győző képviselő úr, jegyző úr, a Fidesz képviselője: „Nyíregyháza és térsége fejlődése” címmel. Öné a szó. DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szabolcs megye 2. számú választókerületét képviselem a parlamentben. A választókerülethez Nyíregyháza nyugati része és a környékén található húsz település tartozik. Alapvető célom, hogy az ott élő emberek életminősége érezhetően javuljon. Nyíregyházán az elmúlt években egy jól átgondolt stratégián alapuló, egymásra épülő és egymást erősítő fejlesztéssorozat valósult meg. Ezt bizonyítja, hogy az uniós és hazai forrásokat gazdaságfejlesztésre,
