Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
1602 Ausztria ekkor a GDP-je 7,9 százalékát. Magyarország 2019-ben, ami a honlapon utolsó adatként fellelhető, a 4,5 százalékát. Tehát kilenc év alatt sikerült 10 százalékkal kevesebbet költeniük az egészségügyre GDP-arányosan, mint az átkozott 2010-es évben. Ugyanabban az évben, Nacsa képviselőtársam, a nem létező Németország az ő nyilván nem létező GDP-jének a 7,4 százalékát költötte az egészségügyre, Ausztria pedig a 8,3 százalékát. Az majdnem kétszerese annak, amit az osztrák kormány döntött, hogy az egészségügyre költ a saját pénzeihez képest. S ez majdnem mindegy, hogy mennyi pénz. Itt azt láthatjuk, hogy a kormány mennyire tartja fontosnak ezt a területet, és a rendelkezésére álló pénzeszközök hány százalékát költi erre. Szeretném önöknek mondani, hogy a 4,5 százalékot érzékeljék, ’95 óta van az Eurostatnak ilyen összehasonlítása, azóta ez a 2019-es adat a legeslegalacsonyabb, szégyenteljes adat Magyarország történetében. Na, most mindjárt szaladhatna Nacsa képviselőtársam, és mondhatná büszkén, hogy képzeljék el, 2020-ban egy varázspálcaütésre 6,4 százalékra emelkedett a GDP-arányos költés. Ha valaki nem tudná, hogy mi történt 2020-ban, az a mai napon tárgyalt zárszámadási törvényükből sajnos kiderül. 2020-ban ez a nagyon nagy emelkedés, a mintegy 300 milliárdos emelkedés semmi másból nem jön ki, mint a világhírű lélegeztetőgép-beszerzésükből. (Nacsa Lőrinc: Nem igaz! A béremelés is akkor volt.) De, de! Az önök zárszámadási törvényéből kiderül, ugyanis ’21-ben már majdnem 300 milliárddal kevesebbet kap ez a terület. (Dr. Takács Péter: Nem így van!) Ne csóválja a fejét államtitkár úr, ez van benne a zárszámadási törvényben! A 2020-as 2007,6 milliárd forintról 1711,9 milliárd forintra mérséklődik, tehát 14,7 százalékos és 296,7 milliárd forintos csökkentést jelent a tavalyi év a ’21-eshez képest. Ugyanoda visszaesik, mint 2020 időszakában. (21.00) Akkor is mondom, ez a lényeg: 300 milliárd forintért vettek - és akkor most tegyük félre, hogy önök szerint ez a 2021. évhez képest hogy van - lélegeztetőgépet, amiről azóta kiderült, hogy a töredékének a töredékét sem használták fel semmire. 57 milliárd forint jutalékot - jutalékot! - vitt haza csak az egyik cég, 15 milliárdot egy másik cég! Képviselőtársaim! Az általam hirtelen az interneten fellelhető nagyságrendi számokban 300 millió forintra datálnak egy MR-készüléket. Felfogják maguk, hogy csak a jutalékból közel 190 MR-gépet lehetett volna Magyarországon beszerezni, és nem raktárakban rohasztani a nem használható lélegeztetőgépeket, meg odaadogatni más országoknak? És akkor abban az évben 480 milliárdot költöttek a teljes Covid-védekezésre, ezt a pénzügyminiszter, Varga miniszter úr mondta el a védekezés végén lévő beszámolásban. A 480 milliárdból 300 milliárd csak a lélegeztetőgép volt. Hát, miről beszélnek maguk?! A maradék 180 milliárdot költötték az emberek mentésére meg a kórházakra meg a felszerelésekre. Tessék már megérteni - és ezt azért mondom, hogy az állampolgárok is megértsék -, hogy olyan nincs, hogy büntetlenül ennyi pénzt elköltenek a semmire, miközben pont a mai nap két információ jutott el hozzám a legközelebbi munkatársaim köréből. Az egyiket mondom önnek, államtitkár úr: a decemberi rendszeres kontrollra március 24-ére kap az ember, egy idős hölgy Csongrád megye területén időpontot. A másik: konkrétan kollégánk sürgős MR-vizsgálatra február 4-ére. Hát, ne mondják már nekem, hogy itt minden rendben van! Meg ne mondják már nekem, hogy el lehetett költeni 300 milliárd forintot a semmire, és közben azt mondani az állampolgároknak, hogy sürgős MR-vizsgálaton majd februárban látjuk egymást! Most mondtam el, hogy nem a beszerzésből, csak a beszerzésen hízó, extraprofitot zsebre rakó, isten tudja, milyen embereknek a jutalékából lehetett volna majdnem 200 MR-gépet venni. Persze nincs orvos, aki aztán utána kielemezné ezeket a képeket, azt én értem, de legalább fizikailag lennének az ország minden járásában, valamelyikben kettő is lehetne. Csak összehasonlításképpen: nem 15 éve meg nem 20 éve, ez most volt, tavaly meg tavalyelőtt, amit csináltak, tisztelt képviselőtársaim. (Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azért kell ezt az elején tisztázni, mert ebben a javaslatban, ami az asztalon fekszik, két dolog fontos: az egyik az, ami benne van, bár az kevésbé, de sokkal fontosabb az, hogy mi nincs benne. Önök nyilvánosságra hoztak egy koncepciót, aminek egy jó része egyébként valóban ebben a törvényjavaslatban még nincs benne, de például talán még ön is lenyilatkozta a nyáron, meg azóta a szakmai szervezetek, mind a szakszervezet, mind a MOK nyilván kész tényként veszi, és reagált is rá, hogy a járóbeteg-szakellátást önök államosítani akarják, pont. Ebben a törvényjavaslatban semmi nincsen egyébként azon kívül, hogy ezt előkészítik. De akkor menjünk végig, hogy mi van benne! Benne van az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítása. Hogy ez mitől lesz jobb az embereknek, azt majd nagyon szívesen meghallgatnám államtitkár úrtól, de ha jól értem, itt annyi történik, hogy Margit néni felhívja a telefonszámot, és az nem az ügyeletnél fog csörögni, hanem a megyeközpontban a mentősök diszpécserénél, aki majd megállapítja, hogy mentőautót küld (Dr. Takács Péter: Így van, ettől lesz jobb!), az ügyeletest küldi, vagy megnyugtatja Margit nénit, hogy maradjon szépen otthon, nincs itt semmi látnivaló. Ez most mivel lesz jobb a beteg szempontjából, meg mivel lesz gyorsabb és jobb az ellátás szempontjából? Lehet, hogy van rá válasza, nagyon szívesen meghallgatnám, és hogy fel van-e egyébként erre készítve maga a rendszer. De ez a legkisebb probléma, csak tudja, államtitkár úr, amikor önök sikerpropagandáról beszélnek a Hajdú-Bihar megyei pilotprojektnél, az ott élő emberek - kicsi az ország, ismerőseink is vannak akár konkrét történeteikkel - kevésbé élték meg ezt ilyen sikertörténetnek. Természetesen