Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 23. szerda - 42. szám - Az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK:

1558 SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom konstruktív ellenzéki pártként az Állami Számvevőszék korábbi, 2021. évi szakmai tevékenységéről, működéséről és gazdálkodásáról az Országgyűlés részére májusban benyújtott beszámolóját és a most előttünk álló törvényjavaslatot is kizárólag ellenőrzésszakmai szempontok alapján értékelte és tekintette át. Üdvözöljük azt, hogy a volt ÁSZ-elnök 12 évig tartó ámokfutása után a jelen előterjesztés határozott előrelépést mutat az ÁSZ-ellenőrzések szakmai színvonalának javítása érdekében, ugyanakkor kötelességünknek érezzük, hogy újabb javaslatokkal hívjuk fel a figyelmet arra, hogy mely területeken lenne szükség a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzésére. Először mindenekelőtt egy rövid áttekintést szeretnék ismertetni az ÁSZ korábbi működését illetően, hogy mutassam, miben is kellene javulnia a közpénzellenőrzés intézményének. Májusi vezérszónoki felszólalásomban kiemeltem, hogy a 2021. évi ÁSZ-beszámolóban Domokos László megbízatásának lejárta előtt valójában az elnöksége idején elért eredményeket foglalta össze, ami igen ijesztő képet festett arról, mivé lett a fénykorában professzor dr. Kovács Árpád elnöksége alatt szakmai elismerésnek örvendő szervezetből. A volt ÁSZ-elnök sajnos azt tartotta fontosnak - és még büszke is volt arra -, hogy a megújított számvevőszéki jelentéseket, beszámolókat, az ellenőrzések eredményeit szemléletesen és közérthetően mutatták be, ami kizárólag a jól megszerkesztett infografikáknak volt köszönhető, és nem a szakmai tartalomnak. Az ÁSZ legnagyobb vívmányának pedig korábban azt tekintették, hogy az ellenőrzött szervezetek száma 12 év alatt a húszszorosára nőtt. De hogyan nőtt a húszszorosára? Hát úgy, hogy az ellenőrzötteket azonos program és kritériumok szerint digitális alapon vizsgálták le, ami álláspontunk szerint a minőségi munka rovására ment, ugyanis egy központi költségvetési szervezetet, egy önkormányzatot, egy gazdasági társaságot és egy civil szervezetet nem lehet ugyanazon feltételrendszer alapján ellenőrizni. Mindenképpen úgy ítéltük meg, hogy ez egy hibás ellenőrzési módszer, és véleményünk szerint a mennyiséget persze lehet ezzel növelni, de a minőséget nem. A kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesülését a korábbi ellenőrzési módszer alapján abban látta még az ÁSZ, hogy az ellenőrzött szerv rendelkezik-e például aláírt szabályzatokkal, éves beszámolókkal, nyilvántartásait naprakészen vezeti-e, betartja-e a bizonylati rendet, de a lényeget, a szerződések és a számlák mögötti valós teljesítéseket nem vizsgálta. Kiemelkedő teljesítménynek pedig azt tekintette korábban - például 2021-ben -, a helyi önkormányzatokat 100 százalékos lefedettséggel vizsgálták, miközben a több mint 8 ezer állami beruházás közül mindössze négyet, annak is csak az előkészítő szakaszát ellenőrizték. Az utóbbi adat különösen azért aggasztó, mert a hatályos ÁSZ-törvény alapján a Számvevőszéknek a beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét is véleményeznie kellene az Országgyűlés felé. Ezek után nem vagyunk persze meggyőződve arról, hogy az eddigi ÁSZ-vélemények megalapozottak. Ilyen előzmények után a Mi Hazánk Mozgalom üdvözölte, hogy a korábbi elnököt júliusban nem választották újra, bár nem lepődtünk meg azon, hogy az eseti bizottság ÁSZ-elnöknek nem a mi jelöltünket javasolta,- hiszen egyedüli ellenzéki pártként mi jelöltünk még ÁSZ-elnök-jelöltet; azonban megelőlegezett szakmai bizalommal fordulunk az új elnök, dr. Windisch László felé, akinek a pénzügyi felügyelet élén végzett munkássága szakmai körökben elismert, és ez esetleg reményt adhat arra, hogy a közpénzek ellenőrzése úgy fog történni, ahogy azt illene kezelni. Megválasztása után elnök úr kijelentette, hogy mind szervezetileg, mind eljárásaiban meg kívánja újítani a Számvevőszéket. A szabályozottságot kezdő kérdésnek fogja tekinteni, és a mélységi vizsgálatokra fogják helyezni a hangsúlyt, hogy minden államilag elköltött forint szabályosan, célszerűen és hatékonyan legyen elköltve. Kiemelt témaként kezeli majd a vízgazdálkodás közpénzügyi vonatkozásait, a költségvetés rejtett adósságait, a pedagógusok bérrendezését, amit kifejezetten támogatunk. Az előttünk álló törvényjavaslat intézkedései közül egyetértünk, a Mi Hazánk Mozgalom egyetért a bértömeggazdálkodás bevezetésével, ami a személyi juttatások előirányzatának a foglalkoztatottak szempontjából sokkal előnyösebb felhasználását teszi lehetővé. Felhívjuk azonban a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a 2023. évi központi költségvetés véleményezése során a Költségvetési Tanács jelezte, hogy a közszférában jövőre sem várható béremelés, ami feszültség forrása lehet, ezért célszerű lenne, és megfontolásra javasoljuk, hogy a költségvetési szerveknél bértömeg-gazdálkodást vezessenek be a dolgozók jobb megbecsülése érdekében. Ezért kérjük a tisztelt elnök urat, hogy ajánlásaival, javaslataival a közigazgatás más területein is szorgalmazza a bértömeg-gazdálkodás bevezetését. A hatályos ÁSZ-törvény alapján a számvevői kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával módosíthatja, ami sajnos korábban tág teret adott a munkáltatói önkénynek. A Mi Hazánk Mozgalom anonim bejelentő felületére érkeztek olyan levelek is, melyeket korábbi ÁSZ-dolgozók írtak nekünk. Ugyanis korábban az egy-két fős irodákból nagy open office-okat csináltak, ahol a dolgozók még nem is beszélhettek egymással, a számvevők pedig a nap végén tudták meg, hogy másnap melyik feladaton és az ÁSZ melyik épületében fognak dolgozni, továbbá valamennyi munkahelyi levelezés címzésébe másolatban be