Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - Az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
1559 kellett helyezni a felső vezetőket. De folytatom: ráadásul a folyamatot ugyanaz a számvevő nem vihette végig, nehogy túl sok információra tegyen szert. Például aki bekérte az adatokat, a feldolgozásban már nem vehetett részt. A felsoroltak miatt egyetértünk a törvényjavaslat azon módosításával is, hogy a számvevői szolgálati szerződést csak az ÁSZ és a számvevők közös megegyezésével lehet majd módosítani. Emellett szeretném elnök úr figyelmét felhívni arra a korábbi időszakban az ÁSZ-tól fokozatosan eltávolított számvevőkre, akik már 2010 előtt ott dolgoztak és szakmaiság küzdöttek, de a korábbi elnöknek nem feleltek meg. Méltánytalanul kirúgott szakemberekről van szó. Ők is csak bíznak abban, hogy ismét egy tisztességes intézmény alakul ki az ÁSZ-ból. Üdvözöljük azt, hogy elnök úr betartja a bizottsági meghallgatása során tett ígéretét, és a törvényjavaslat szerint az eddigi legfeljebb öt munkanap helyett legalább öt munkanapra módosítja a számvevőszéki ellenőrzések során az adatszolgáltatás összeállításának a határidejét, továbbá biztosít hiánypótlási lehetőséget. Ez azért mégiscsak egy korrektebb hozzáállás az ellenőrzés folyamatában. És az is pozitív dolog, hogy az ellenőrzés megállapításait még a jelentéstervezet összeállítása előtt egyeztetni tervezik az ellenőrzöttel; ez mindenképpen hiányzott a korábbi időszakban. Májusi felszólalásomban jeleztem továbbá azt is, hogy a rövid határidő miatt az ellenőrzött szervek segítése külön szolgáltatássá nőtte ki magát, különösen a kisebb civil szervezetek és gazdasági társaságok esetében, akik az adatbekérő levél alapján sokszor azt sem tudták, hogy mely dokumentumokat kell feltölteni. Emellett kifogásoltam korábban azt is, hogy amennyiben a feltöltött éves számviteli beszámolót a szervezet képviselője nem írta alá, azt úgy tekintették, hogy a beszámoló nem készült el, továbbá az értelmezési probléma miatt utólag benyújtott bizonylati rendet nem fogadták el. Ebben is csak bízni tudunk, és reménykedünk, hogy ez már tényleg csak a múlt, és a jövőben ez nem így lesz. Példaként említem, hogy augusztusban megkereséssel fordultam az ÁSZ-hoz, hogy a Magyar Államkincstár az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében előírt közzétételi kötelezettségét nem teljesíti, mivel a központi költségvetés végrehajtásának részletes adatait a honlapján nem teszi közzé, nem elérhetők; a mai napig egyébként csak az első féléves adatok érhetők el. Válaszként azt kaptam, hogy jogi kötőerővel bíró állásfoglalás kiadására ugyan nincs lehetősége, de az általam jelzett problémát az ellenőrzések tervezése során hasznosítani fogják. (16.10) Üdvözöljük tehát, hogy a Számvevőszék második féléves ellenőrzési tervében már szerepelnek a Magyar Államkincstár nyilvánosságra hozott adatai, információi és a beszámolók kezelésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése. A témát azért is tartom fontosnak, mert a minisztériumok előző kormányzati ciklusra vonatkozó éves költségvetési beszámolóit közérdekűadat-igénylésemre 90 nap elteltével sem kaptam meg a Magyar Államkincstártól, helyette a zárszámadási törvények internetes URL-linkjeit, elérhetőségeit küldték meg, amit, meggyőződésem, hogy kilenc perc alatt össze lehet gyűjteni, nem pedig 90 nap alatt. A Mi Hazánk Mozgalom a közpénzekkel való hatékony és átlátható gazdálkodás érdekében újabb területek ellenőrzését is javasolja a Számvevőszék felé. Ilyen például, hogy az állami szerződéseknél 2012-től az adóoptimalizálási célból létrejött offshore hátterű szerződéses partner esetében gyakorlatilag elegendő, ha nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonosa megismerhető. Tehát nem arról kell nyilatkozni, hogy ki a tulajdonos, csak hogy megismerhető a tulajdonos. A kötelezettségvállaló költségvetési szerv pedig a szerződéskötést megelőzően nem köteles a nyilatkozat valóságtartalmának a vizsgálatára, csak azt ellenőrzi, hogy a cég a nyilatkozattételi kötelezettségének eleget tett-e. Hát, ez aztán egyáltalán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az állami szervek offshore cégekkel szerződjenek, mert ezek alapján nem lehet ezt megtudni. Szeretném, ha az ÁSZ új elnöke erre mindenképpen javítási törekvéseket foganatosítana. Továbbá a választásokig több ezer milliárd forint összértékűre becsült, ingyenes vagyonjuttatásban részesülő 34 közérdekű vagyonkezelő alapítvány gazdálkodásának átvilágítását is fontosnak tartanánk. Az átadott vagyonba ingatlanok, részvények egyaránt tartoznak, amit a közalapítványok szabadon elidegeníthetnek, azzal a megkötéssel persze, hogy a befolyt bevételt a közérdekű célok megvalósítására kell fordítani, aminek ellenőrzésére eddig nem került sor. Bízom abban, hogy ezeknek az ellenőrzésére is sor kerül majd a jövőben. Végezetül: bízunk abban, hogy az a törvénymódosítás valóban javíthatja, segítheti a korrekt, valós és célravezető ellenőrzéseket a közpénzek felhasználását illetően, hiszen nagyon fontos az, hogy tudjuk, minden egyes közpénzforintot mire és hogyan költöttek el. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a felszólalások végére értünk. Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi képviselő felszólalása következik. Megadom a szót Ritter Imre nemzetiségi képviselő úrnak, a nemzetiségeket képviselő bizottság elnökének, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd azt magyarra fordítva folytatja a felszólalását. Parancsoljon, elnök úr, öné a szó. RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn
