Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): - ELNÖK: - BÁNKI ERIK (Fidesz):
1540 egyensúly megtartása mellett jelentős mértékben csökkent. Az adózással kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentésének hatására az adózói környezet és az adózói morál is jelentősen javult az elmúlt év során. A kormány továbbra is az adócsökkentés politikájában hisz. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése során az adócsökkentést és a magyar háztartások terheinek mérséklését választotta válságkezelési módszerként. Ismét csak szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy 2002 és 2010 között, a szocialista és szabad demokrata kormányok idején, a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság következményeként nem az adócsökkentést vagy nem a terhek, a lakossági terhek csökkentését választotta az akkori kormány, hanem éppen az adóemelést, a tömeges elbocsátásokat, különböző szakterületek ellehetetlenítését, a 13. havi nyugdíj elvételét. Tehát olyan döntéseket hozott, amelyekkel az embereket még rosszabb helyzetbe hozta abban a környezetben, amikor amúgy is egy nemzetközi gazdasági válság sújtotta Magyarországot. Az átmeneti intézkedések mellett a kormány olyan, hosszú távon is fenntartható adócsökkentésekről döntött, amelyek éves szinten több száz milliárd forintot hagytak és hagynak a magyar vállalkozásoknál, így közel 4 millió munkahely biztonságát erősítik. A kisvállalati adó, a kiva kulcsát 2021. január 1-jétől 11 százalékra csökkentettük, ami közel 40 ezer vállalkozás számára jelentett könnyebbséget. Krízis idején nem megszorításokra van szükség, tisztelt képviselőtársaim, ahogy mondtam, ezért a kormány olyan gazdaságvédelmi programot dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaság talpra állhasson úgy, hogy a társadalom anyagi helyzete közben ne roggyanjon meg. A 2021. évben a bevételek teljesülését az év első felében a járvány gazdaságra gyakorolt hatásai, valamint az ennek ellensúlyozására meghozott intézkedések határozták meg, majd az év második felében a gyors gazdasági visszarendeződés támogatta a bevételi számok teljesülését. A társasági adó esetében az utóbbi évek legjelentősebb változása az volt, hogy 2017. január 1-jétől egységesen 9 százalékra csökkent az adókulcs ezen a területen, így az Európai Unióban a legkedvezőbb adózási kulccsal adózhatnak Magyarországon a gazdasági társaságok. 2019-ben a nagyvállalkozások bürokratikus terheit csökkentettük a csoportadózás lehetősé-gének bevezetésével a társasági adó kategóriájában. Ez az intézkedés az ország versenyképességének további növekedését és befektetési célponttá válását támogatta, emellett a vállalatcsoportok számára is számottevő könnyítést jelentett, továbbá jelentős adómegtakarításhoz juttatta őket. A kormány számos eszközzel ösztönzi továbbra is az adórendszerben a beruházásokat. Ennek érdekében az elmúlt években több lépcsőben eltörlésre kerültek a fejlesztési tartalék összegére vonatkozó korlátozások, így a 2021. adóévtől a jövőbeni beruházásokra visszatartott nyereség akár teljes egészében adómentessé válhat. A már megvalósult beruházások után érvényesíthető fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetősége pedig tovább bővült, ugyanis 2020-tól kezdődően a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatára 500 millió forintról három lépésben folyamatosan csökken, melynek második lépcsője a 2021. évtől lépett hatályba. A szociális hozzájárulási adó kulcsa a kormány és a szociális partnerek közötti béremelési és adócsökkentési megállapodásoknak köszönhetően 2020. július 1-jétől 2 százalékponttal, 15,5 százalékra csökkent, ami 2021-ben változatlan szinten megmaradt. 2019-től a szociális hozzájárulási adó terhére igénybe vehető munkáltatói kedvezmények célzottabbá váltak, ami 2021-ben is meghatározta az igénybe vehető kedvezményeket. A kisvállalati adó jelentős egyszerűsítésével és az adó kulcsának csökkentésével az adórendszer 2017-től még kedvezőbb adózási környezetet teremtett a növekedésre képes kis- és középvállalkozások számára. Tekintettel arra, hogy az adónem kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót, összhangban a szociális hozzájárulási adó 2020. évi csökkentésével, a kiva kulcsa - ahogy azt már a bevezetőben említettem - 2021-től ismét 1 százalékponttal, 12 százalékról 11 százalékra csökkent. (14.10) Továbbá 2021-től szélesedtek a jogosultsági feltételek, és már 3 milliárd forint bevételig választhatóvá vált ez az adónem, az adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára pedig 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra emelkedett. Nézzük, mit tett - velünk ellentétben - az ellenzék akkor, amikor legutóbb kormányon volt, és amikor legutóbb Magyarország válsághelyzetben volt, egy olyan nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság hatására, amely a koronavírus-járvány hatásával összehasonlítható mértékű volt! A szocialisták a kormányzásuk alatt kivéreztették az egészségügyet, csődbe vitték a kórházakat, a koronavírus-járvány során mindvégig akadályozták a védekezést, álhíreket és kamuvideókat gyártottak. A baloldali kormányok 650 milliárd forintot vettek el az egészségügytől, minden nyolcadik, azaz 16 ezer aktív ágyat számoltak fel, és 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el. Ráadásul elvettek tőlük egyhavi munkabért is. 2002 és 2010 között végeláthatatlan várólisták alakultak ki, az egészségügyi infrastruktúra pedig lepusztult. 130 milliárd forint adósságot hoztak össze a kórházaknál. A kispatikák tömegével kerültek csődközelbe, miközben 70 százalékkal emelkedett a gyógyszerek ára. A baloldali kormányzás utolsó három évében pedig egyetlen új mentőautót sem sikerült beszereznie a Mentőszolgálatnak. Ha a baloldal 2010 után is folytathatta volna azt az ámokfutást, amit az egészségügyben végzett, esélyünk sem lett volna felvenni a harcot a koronavírus-járvánnyal szemben. (Arató Gergely: Mert nektek olyan jól sikerült!)
