Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 23. szerda - 42. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
1541 Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell mondanom tehát, hogy az a különbség, ami az önök kormányzási képessége és a polgári oldal kormányzási képessége között van - ha már a vidéket vettük figyelembe és a mezőgazdaságot nézzük -, körülbelül olyan, mint a lóval szántó paraszt és egy John Deere hatékonysága. Arra figyelmeztetném tehát minden képviselőtársamat, hogy vegyék komolyan azt, amikor egy éves költségvetés zárszámadásáról beszélünk, és legalább utólag támogassák az elfogadással azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyar társadalom érdekében hozott meg a kormány. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Bánki Erik képviselő úr. Kettőperces felszólalás következik: Sebők Éva képviselő asszony, Momentum. SEBŐK ÉVA (Momentum): Köszönöm szépen. Arra kérném Bánki urat, hogy legközelebb, amikor előre megírt felszólalást olvas fel, akkor vegye részre, hogy mi az, ami korábban elhangzott. Szeretném ismételten felhívni a figyelmét arra, hogy az Alföldi Kohászati és Gépipari Kft. bezárt. Kész, vége! Az elbocsátott dolgozók jelentős része nem maradt a térségben. Tudok olyan egykori, kiemelt szaktudással rendelkező műszakvezetőről, aki utána megyékkel odébb lett cukrászkisasszony. Szintén szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg az Orosházi Síküveggyár kemencéje le van állítva. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Mezőkovácsházán 2019-ben bezárt a víziszárnyas-feldolgozó, mert Mélykúton kellett Mészáros Lőrincnek a lehetőség. Folyamatosan tudnám még sorolni a bezárt, nagy múltú munkáltatókat. Legyen kedves megmagyarázni nekem azt, hogy a nagy munkahely-létrehozások között ez a borzasztó mértékű és mennyiségű veszteség, ami többek között Békés megyében is jelentős mértékben motorja az elvándorlásnak, hogy jön össze, mert a valóság nagyon nem az, mint amit önök állítanak. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Arató Gergely képviselő úr, DK. ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha megengedik, én most arról beszélnék elsősorban, hogy milyen általában a költségvetés helyzete, a költségvetés fölötti ellenőrzés, hogyan tud élni a parlament azzal az alapvető jogával, ami tulajdonképpen a parlamentek legrégebbi joga, hogy az ország pénzügyei fölött ellenőrzést gyakoroljon. Azt kell mondanom - és ezt a zárszámadás vitájában kénytelen vagyok kimondani -, hogy mára ez az ellenőrzés lényegében megszűnt. Az éves költségvetések nem a leíró tényműfaj, hanem a fantáziairodalom, ha tetszik, a tündérmese kategóriájába tartoznak, nem ismert adatokból, valótlan feltételezésekből, téves gazdasági koncepciókból gyártott elképzelésbeli fantáziaművek, amelyeknek semmi közük sincs sem a valósághoz, sem az állami költségvetések szerkezetéhez. Ráadásul 12 éves, szívós munkával technikai értelemben is szétverték a költségvetést, nem azonosíthatók benne a tételek, nem azonosíthatók benne azok, hogy mire mit költenek, nincs érdemi, nincs logikai összefüggés a költségvetés sorai és az indoklásban megfogalmazott funkcionális megosztások között. Lényegében követhetetlen, hogy mire mennyit költenek. Azonban ebben egy szintet léptek a 2021-es évben, hiszen ez az első év, amely már teljes egészében a veszélyhelyzet idején valósult meg. Bocsánat, ez a második év, amely teljes egészében a veszélyhelyzet idején valósult meg. És a költségvetést már úgy is tervezték meg a 2020-as évben, hogy lényegében nagy üres borítékokat raktak bele, bocsánat, nagy teli borítékokat raktak bele, amikre nem írtak rá semmit kívül, vagy csak fantázianevet: Gazdaság-újraindítási Alap, koronavírus-védekezési alap, de semmilyen módon nem rögzítették azt, hogy ezeket a kiadásokat mire lehet költeni, mire lehet fordítani. Innen kezdve lényegében teljes mértékben kikerült az Országgyűlés ellenőrzése alól a költségvetés, a gazdálkodás, az állami pénzügyek. Mondhatom azt is, hogy ebből a szempontból az Országgyűlés teljesen elvesztette a kereteket szabó és ellenőrző funkcióját. Kedvenc példám erre a már említett Gazdaság-újraindítási Alap. Ez ott kezdődik, hogy ennek az összege az eredetileg tervezett 2600 milliárdról, tehát 2 millió 600 ezer millió forintról megnövekedett majdnem 3,5 milliárd forintra, bocsánat, 3500 milliárd forintra - ezek akkora összegek, hogy már én is eltévesztem -, ami egy elképesztően nagy különbség. Ha belegondolnak, egy akkora összeg a kettő közötti különbség, ami több mint az oktatás teljes éves állami költségvetése. Tehát ekkora összeget dugtak el vagy dugtak bele többletként ebbe az alapba, részben azért, mert az adóbevételek - szemben azzal, amit önök állítanak - a megnövekedett infláció miatt jelentősen megnövekedtek. Tehát ezt a pénzt ide eldugták, és aztán kényük-kedvük szerint osztogatták. Tudják, hány kormányhatározatban döntött ezeknek a pénzeknek a felhasználásáról a kormány? Ráadásul egy kormányhatározatban több döntés is volt. Tudják, hány egyedi döntést hozott a kormány? Megmondom önöknek. Ha jól számoltam meg - tévedhetek tízet ide vagy oda -, 234 darab kormányhatározatban, olyan éjféli kormányhatározatokban, amiket váratlanul kihirdetnek, döntöttek lényegében az ország költségvetése egy nagyon jelentős részének az elköltéséről, mindenfajta nyilvánosság, konzultáció, parlamenti ellenőrzés nélkül. Úgy döntöttek erről a pénzről, mintha ezt a kormány dobta volna össze. Van egy-két kormánytag, aki jelentős vagyonnal hozzá tudott volna ehhez járulni, de nem ebből, hanem az állampolgárok adóforintjaiból költötték ezt a pénzt úgy, hogy az állampolgároknak semmilyen lehetőségük nem volt arra, hogy lássák, hogy belebeszéljenek, hogy mire költik a pénzüket.
